38364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinematográfképek elővezetésére
Meg-jelent 1907. evi március hó 28-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38364. szám. IX/i OSZTÁLY. Eljárás kinematográfképek elővezetésére. ENGELSMANN ÁGOSTON MÉRNÖK STUTTGARTBAN. Bejelentésének napja 1906 julius hó 24-ike. Elsőbbsége 1905 május 12-ével kezdődik. Jelen találmány eljárásra vonatkozik, mely a kinematográfok segélyével végzett fényvetítések megjavítására szolgál. Az eljárás abban áll, hogy a kinematográfok segélyével való fölvétellel egyidejűleg a (film-) képsorozat egyes képeiről egy közönséges fényképészeti kamrával nagyobb fölvételeket készítünk és ezen fölvételeket egy második vetítőkészülék segélyével, a kinematográfképsorozat bemutatása előtt és után vagy alatt is, a kinematográf'képsorozat egyes képei gyanánt szemléltetjük. Kinematográfiai fölvételsorozatok első képét már megkísérelték hosszabb időn át szemléltetni, hogy a bemutatott tárgy pontosan fölismerhető legyen. Emellett azonban ama hátrány lép föl, hogy a filmanyag (celluloid) meggyúlad. Az eljárás értelmében a sorozat egyes (például az első és utolsó) képéről, a kinematográf által való fölvétellel egyidejűleg, egy közönséges, a kinematográf mellett, fölött vagy alatt elrendezett, a tárgyra a kinematográffal pontosan megegyezően beállított kamrával nagyobb fölvételeket készítünk. Ezen képeket az illető sorozat erre következő bemutatásánál, a filmképek nagyságában, egy a vetítőfölületre a kinematográffal pontosan megegyezően beállított második vetítőkészülékkel, a kinematográf szemléltetésének kezdetén és végén, a kinematográf képsorozatának képei gyanánt szemléltetjük, mimellett a két készülék fölváltott elfödését az ismert dissolver-ek, vagy más tetszés szerinti váltó-födőszerkezetek segélyével is végezhetjük. Az eljárás értelmében történő elővezetéseknél a szemlélő előtt tehát először, a sorozat első képe gyanánt, a kamrafölvétel tökéletesen nyugodt, a nagyobb fölvétel folytán sokkal élesebb és kifejezésteltebb képe jelenik meg, mely tetszés szerinti ideig állva maradhat úgy, hogy a szemléltető a bemutatott tárgy egyes részeit fölismerheti és tudomást szerez arról, hogy mit ábrázolnak a mozgatott képek. Ennekf oly tán a kiuematográf első képei a hatásból nem veszítenek azáltal, hogy a szemlélő először a tárgy fölismerésével van elfoglalva. A vetített képről a kinematográfképekre való átmenet föltünés nélkül történik. Természetes, hogy a kinematográfképek elővezetése alatt a kinematográf és a vetítőkészülék között tetszésszerinti gyakran átkapcsolást végezhetünk, e célra csak az szükséges, hogy a sorozat több képéről készítsünk az egyszerű kamrával is fölvételt és hogy utóbbiakat a sorozat elővezetése