38363. lajstromszámú szabadalom • Hajtó, fékező és megállító szerkezet

Meg-jelent 1907. evi március hó 28-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 88363. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Hajtó, fékező és megállító szerkezet. COMPAGNIE INTERNATIONALE DE L'ELECTROTYPOGRAPHE CÉG PÁRISBAN. Pótszabadalom a 27951. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1906 julius hó 24-ike. A 27951. sz. szabadalommal védett önműködő szorító egy folyton csökkenő keresztmetszetű fémtekercsből áll, mely egy dobra hat s ez utóbbihoz egy állandóan megfeszített rúgó segélyével oly módon szoríttatik, hogy a fémtekercs, midőn az egyik végére gyakorolt húzás folytán elfordul. a dobon önműködően megfeszül s a dobot megszorítja és magával viszi. Némely ipari alkalmazásban új hatásokat érhetünk el, ha az önműködő szorítót nem csupán egy dobon, hanem egyszerre két dobon rendezzük el. melyek közül az egyik mozgékony, a másik pedig helyt álló. Jelen találmány tárgyát ezen módosítás képezi. Az 1. ábra oly szerkezetet mutat, melynél a férntekercs (A) része a (t, t) tengely körül forgatható (T) dobra van illesztve, míg a fémtekercs másik (A1

) része a helytálló (T1

) dobot veszi körül. Ha a fémtekercs (C1

) végén az érintő irányában támadó (Y) erőt alkalmazunk, akkor a tekercs a (T) dobot ugyancsak az (Y) erő irányában kényszeríti forogni, mivel a helytálló (T)dobon fekvő tekerületek súrlódása visszatartó hatást fejt ki, mely az (R) rúgó ugyanilyen hatásával összegeződik, minek következtében a tekerületek erősebben a (T) dobozhoz szorulnak és a fémtekercs a dobot az (Y) erő irányában könnyebben magával viszi. Ha a (T) dob a (C1

) pontban támadó (Y)erő által befolyásolt fémtekercs hatása alatt ezen erő irányában forgásba jött és ha a dob forgása elé gördített (S) ellenállás egy adott pillanatban annyira megnövekedett, hogy ezen ellenállás a dob ellenkező irányú mozgását idézi elő, akkor a fémtekercs, ahelyett, hogy a dobot az (S) irányban való elfordulásban követné, megszűnik a dobozhoz tapadni ós független lesz. Ennek oka az, hogy a fémtekercs, midőn a (T) dob az (S) irányában kezd forogni, a dobbal forogna ugyan, de a (T1

) dobra helyezett (A1

) tekerületek súrlódásának hatása most már nem összegeződik az (R) rúgó hatásával, mint előbb, hanem ellenkezőleg ez utóbbit teljesen megsemmisíti, mivel ezen rúgó vonóhatásával ellenkező irányban lép föl. Mivel ily módon az (A) fémtekercs megszorításának kezdeti oka megszűnt, a fémtekercs nem tapad többé a (T) dobhoz s a dob nem viheti magával a tekercsét az (S) irányban. A föntihez hasonló eredményre jutunk, ha a két dobra külön tekercseket helyezünk