38361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegnek az üvegeosztóból való kiemelésére

előidéztetik, hogy előbbi állapotába jusson az vissza. Lehetőleg tökéletes munkaeredmény elérésére a sebességet, mellyel a tábla kiemelése történik, megfelelően szabályozni kell. Történhetik ez empirikus módon az egyes esetek igényeinek figyelembe vételével, a medencében lévő olvasztott üveg hőfokának, a külső levegő hőfokának, a kiemelendő üvegtábla vastagságának tekintetbe vétele mellett. A kiemelési sebesség rendszerint percenkinti 150—750 mm. határok között, a hengerek forgási sebessége pedig 10 perc alatt végzett egyszeri körülfordulás és 30 perc alatt történő egyszeri körülfordulás között változhatik, illetőleg szabható meg, mely célra alkalmas szerkezetekről van gondoskodva. Ama lehabozó vagy lesúroló hatás, melynél fogva folytonosan új, tiszta üvegmaszsza jut alulról az olvasztott üveg fölületére, amint azt már föntebb megjegyeztük, minden egyes henger és az épen kiemelendő üvegtábla között megy végbe. Az olvasztott üvegmassza hártyája vagy fölszine a kiemelt üvegtábla hártyájává vagy fölszinévé lesz és ezen hártya vagy fölszin csíkoktól vagy vonalaktól mentesen tartandó. Legyen itt megjegyezve, hogy a különböző, fönt említett műveletek valamenynyien egyidejűleg mennek végbe, amenynyiben úgy az épen kiemelendő üvegtábla, mint a hengerek által is az üveg a fölületről leemeltetik és friss üvegmassza emelkedik alulról föl, hogy az új fölületet alkossa, mialatt az üvegtábla szélein létesített mozgás előidézi azt, hogy az üvegtábla teljes szélességét állandóan megtartja. Az épen kiemelkedő üvegtábla és a hengerek nem csupán a tulajdonképeni fölületére az olvasztott üvegmasszának hatnak, hanem a tulajdonképeni fölület alatt lévő üvegmasszából is egyrészt fölfelé emelnek és a hengerek forró üvegmasszát is visznek a medencének közöttük lévő üregébe. Ezen bevezetés következtében a hőfok egyenletes marad és ez lehetővé teszi az üvegtáblának egyenletes vastagságban való kiemelését is. A forró üvegmassza mindig új mennyiségének az olvasztott üveg a hengeiek mögött fekvő részéből annak a hengerek között lévő fölületrészei felé való táplálása képezi a hengerek legfontosabb ténykedéseinek egyikét. A hengereknek, amint az már föntebb említtetett, kölcsönzött mérsékelt forgási sebesség következtében elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a hengerek hátulsó oldalán az üveg újbóli leolvadása váljék lehetővé; egyszersmind ezen lassú mozgás által az is el van érve, hogy a hengerek nem vihetnek esetleg magukkal légbuborékokat lefelé, az olvadt üvegmasszába. E körülmény rendkívül nagy fontosságú, mert az ilyen légbuborékok jelenléte a kiemelt üvegtáblában, úgynevezett szemek vagy csomók keletkezésére adhatnak alkalmat. Az üvegtábláknak folytonos hosszúságban történő kiemelésénél a táblák tovaszállítására szolgáló legcélszerűbb berendezés egy olyan készülékből áll, mely a táblát mindenekelőtt függélyes irányban kiemeli és azután azt egy, a tábla mozgási irányával egyező irányban kényszerítve forgatott hajlítóhenger fölött vízszintes irányban vezeti át, ahol is a hajlító hengernek az üvegtábla tovamozgási sebességének megfelelő sebességgel kell forognia, hogy semminemű kölcsönös elmozgások, mint pl. a hengernek az üvegtábla fölületén való csúszása, be ne következhessenek. A gyakorlati üzemben azonban a henger és az üvegtábla között ilyen kölcsönös elmozgások néha mégis bekövetkezhetnek, és pedig azon hatással, hogy ezzel az üvegfölület tűzben képződött simasága befolyásoltatik. Az ilyen kölcsönös elmozgás már most azonban hatásosan megakadályozható azáltal, hogy a henger mozgását függővé tesszük az üvegtábla mozgásától. Célszerűen eszközölhető ez azáltal, hogy a hajlító hengert antifrikciós csapágyakban ágyazzuk és pedig szabadon futó henger gyanánt és hogy azt csupán a tovamozgó üvegtáblával való súrlódó érintkezés által hozzuk forgásba. Amint azonban azt megejtett kísérletek igazolták, sok esetben oly nagy a henger súlya és annyira változók a föltételek, melyek között a tábla kihúzása végbe megy,