38358. lajstromszámú szabadalom • Hídmérleg
hosszirányban eltolható s minden helyzetben rögzíthető (m) ellensúly van elrendezve. A (c) födél hátsó keskeny oldalának egész hosszán vagy csak középső részén egy (q) fémsín nyúl végig, melynek mellső lapján hosszirányú bevágások vannak kiképezve úgy, hogy a sín keresztmetszete fűrészlaphoz hasonló alakot mutat. A (q) sínnel átellenben és egyenlő magasságban egy ugyanígy kiképezett, szintén vízszintesen fekvő bevágásokkal ellátott (ql) sín foglal helyet, mely az (a) szekrény hátsó falának fölső szélén alkalmazott (a2) hosszlécre van erősítve. Az (a) szekrényen nyugvó s a fölső mérlegrudat tartó fal) oszlop belső oldalába a (b) híd magasságában egy (u) lemez van eresztve, mellyel átellenben, lehetőleg csekély távolságban, a (b) hídhoz szilárdan erősített (r) lemez fekszik. Ha a mérleg nincs megterhelve, akkor a (g) tengely körül elforgatható (f) lemez a legmélyebb helyzetükben lévő (m) ellensúlyok hatása alatt a (c) födéltől bizonyos távolságra fölfelé van lendítve, míg a (c) födelet az (1) fogazott szegmens a (b2) vezető hornyokban annyira hátratolva tartja, hogy az eltolásban résztvevő (q) sín bordái a helytálló (ql) sín bevágásaiba nyomódnak s egyidejűleg a (w) és (u) lemezek egymáshoz vannak szorítva. Ha most a mérleg hídját, előírás szerint, a megmérendő tárgynak hátulról (al) hídra való tolása által megterheljük, akkor a hidat a bordás (q ql) lécek és a sima (u w) lemezek az (a) szekrényben vagy keretben még mindig rögzítve tartják s csak akkor engedik szabadon, ha a tehernek az (f) lapon való előretolásával a teher a (g) tengelytől folyton messzebb távozik s végül az (m) ellensúlyok hatását legyőzve, az (f) lapot lenyomja s az (m) súlyokat fölfelé lendíti, minek következtében az (l) fogazott szegmens is elfordul s az (n) fogasrudat eltolva, a (c) födelet a (ql) sín fogaiból kiszabadítja és addig mozgatja előre, míg csak a függélyes (cl) lap a híd (bl) mellső falához nem fekszik. A mérleg ekkor használatra kész állapotban van s a lemérés megkezdhető. A mérés befejeztével a terhet az (f) lapon hátrafelé toljuk s ha a teher eközben egy bizonyos ponton túlhaladt, akkor az (m) ellensúlyok hatása ismét érvényesül s a híd újból elzáródik és pedig még azon idő alatt, midőn a teher az (f) lap hátsó részén nyugszik. A leírt mérleg különösen megközelítőleg egyenlő súlyú tárgyaknak, pl. megtöltött zsákoknak, hordóknak, ládáknak és efféléknek nagy számban való lemérésére, vagy pedig oly esetekben alkalmazható, midőn az ily tartányok tartalmát utántöltés vagy kevesbítés által bizonyos súlyra kell hozni s általában oly méréseknél, melyeknek tartama alatt a mérőcsésze megterhelése állandó marad. A mérések pontos számának megállapítása céljából a híd eltolhatlan részének egy helyén, pl. a (bl) előfal fölső szélén (s) számlálómű alkalmazható, melynek (sl) kapcsoló emelője az eltolható (c) födél (cl) függélyes lapjához csuklósan erősített (t) vonórúddal van összekötve s melynek számsora a (bl cl) lapok eltolódásának a mérések számával megegyező számát van hivatva föltüntetni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hídmérleg, jellemezve azáltal, hogy a hídra tolt teher egy mozgató mechanizmusra folyton növekedő hatást gyakorol s végül a mechanizmus ellensúlyainak hatását legyőzve, a mechanizmusnak olyan elmozdulását idézi elő, hogy a tehert tartó lap vízszintes irányban eltolódik s ennek következteben a híd, mely meg nem terhelt vagy egy bizonyos határon alul maradó súllyal megterhelt állapotában a mechanizmus ellensúlyai által rögzítve van, a fölvételére szolgáló keretben fölszabadul s a mérleg használatra kész állapotba jön. 2. Az 1. igénypontban védett hídmérlegnek egy foganatosítása, jellemezve a zárt (a) keretbe ágyazott, szekrényalakú (b) híd vízszintesen eltolható (c) födőlapja, továbbá az utóbbira forgathatóan ágyazott (f) lemez által, melyet (h) csatlórudak a híd el nem tolható része
