38348. lajstromszámú szabadalom • Berendezés írógépeken a sortávolságok megállapítására

megtekintéséből és a fönti leírásból azonnal világos lesz, hogy az ütköző lapok (29) tengelye a (33) tárcsa segélyével úgy forgatható el, hogy a (21) kilincs az ütköző lapok valamelyikével kapcsolódjék, mely a kilincs elmozdulását határolja s ily módon a sorközöket megszabja, miközben a (35) rúgó az ütköző lapokat a beállított helyzetben tartja. Továbbá az is könnyen belátható, hogy ha a külső oldalán csavarmenetes (27) hüvelyt ágyában elforgatjuk, akkor az ütköző lapok a (29) tengely irányában a (7) kilincskerékhez közelednek vagy attól eltávolodnak. Ennélfogva az ütköző lapok a lehető legnagyobb pontossággal állíthatók be úgy, hogy a (21) kilinccsel bármelyikük pontosan összeműködhet. A (27) hüvelynek a (33) tárcsával szomszédos vége hatszögletes (27a) fejjé van kiképezve, melynek segélyével a hüvely hosszirányban könnyen beállítható. A föntebbiekben leírt szerkezet működési módja most már könnyen megérthető. Ha a (33) tárcsát úgy állítjuk be, hogy legfölül az «1» számjegy legyen (7. és 8. ábra), akkor a (21) kilincs (21a) lapjával a (30) ütköző lap fog öaszeműködni. A sorközöket létesítő (15) emelő és (21) kilincs rendes körülmények között az 1. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el, melyben a (24) rúgó a kilincset a fölső (17) villaág (20) hasítékának hátlapjához, a (15) emelőt pedig a (26) ütközőhöz nyomva tartja. A (15) emelőnek ezen helyzete a 7. és 8. ábrán szakadozott vonalakkal van föltüníetve. Ha a (15) emelő (19) fogantyúját a 7. áb- , rán szakadozott vonallal rajzolt helyzetből a teljes vonallal rajzolt helyzetbe jobbra nyomjuk, akkor a (15) emelő a (18) csapszög körül elfordul s a (21) kilincset is magával viszi, míg csak ez utóbbi a (8) kilincskerék oldallapján kiképezett (10) fogakkal nem kapcsolódik. Ha a (19) fogantyút tovább nyomjuk, akkor a (21) kilincs a (8) kereket s ennek segélyével a hengert addig forgatja, míg csak a kilincs (21a) lapja a (30) ütköző lappal érintkezésbe nem jön (8. ábra). Ezen helyzetben a ki- I lincs a rögzített (30) ütköző lap és a meg- ' fogott (10) fog közé szorul s a kilincs (21a) lapja, vagy a (30) ütköző lap, vagy pedig mind kettő arra törekszik, hogy a kilincs annál szorosabb kapcsolatba jöjjön a (8) kerék fogaival, minél nagyobb a (15) emelőre gyakorolt nyomás, anélkül azonban, hogy a hengert még véletlenségből is túl lehetne forgatni a (15) emelő erőszakos elmozdítása által. Ugyanez áll, ha a (30) lap helyett valamely másik ütköző lap van beállítva. Az összeműködő részek úgy vannak méretezve és elrendezve, hogy a fönti művelet a (30) ütköző lap alkalmazása esetén a (8) kereket két egymásra következő (9) fog közötti távolságnak megfelelő szöggel forgatja el. Megjegyzendő, hogy a (21) kilincs, midőn a 7. ábrán látható helyzetből a 8. ábrabeli helyzetbe mozdult, a (15) emelő (17) ágának (20) hasítéka által képezett hátsó ütközőjétől jelentékenyen eltávozott. Ha a sortávolság létesítésére szolgáló elmozdítás befejeztével a (15) emelőt elbocsátjuk, akkor a (24) rúgó az emelőt és a (21) kilincset rendes helyzetébe forgatja vissza. Ezen visszatérés első időszakában a rúgó a kilincset a (8) kerék (10) fogaival még érintkezésben tartja, de mihelyt a kilincs a (20) hasíték hátlapjához ütközik, a (8) keréktől azonnal eltávolodik s csapja körül a (15) emelővel együtt elfordul. Ha azt akarjuk, hogy a henger a (15) emelő jobbra nyomásakor a (8) kilincskerék két fogtávolságának megfelelő szöggel forduljon el, akkor a (33) tárcsát úgy állítjuk be, hogy a «2» számjegy legyen legfölül, mely esetben a (31) lap fog összeműködni a (21) kilinccsel. Az összeműködő részek úgy vannak méretezve és elrendezve, hogy ha a (15) emelőt a 9. ábrán szakadozott vonallal rajzolt helyzetből a teljes vonallal rajzolt helyzetbe nyomjuk, melyben a (21) kilincs a (31) ütköző lappal jött érintkezésbe, akkor a henger a (8) kerék két (9) foga közötti távolság kétszeresének megfelelő szöggel fordul el. A (15) emelő, (21) kilincs és (24) rúgó működési módja ez esetben is ugyanaz marad, mint a 7. és 8. ábra esetében volt.