38346. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest
tése által a gőzcirkulációra szolgáló csatornák vannak létesítve a fűtőtest belsejében. A két vasbádoglap (a)-val van jelölve és e lapok (b) szegélylécek és (c) lapos vasrudak közbeillesztésével, összeszögecselés útján, vagy valamely más alkalmas módon, szilárdan vannak azokkal és egymással összekötve. A szegélylécekben, alkalmas helyeken, a (d) gőzbevezető és kivezető nyílások vannak elrendezve. A fűtőtest áttöréseinek képzésére az 1. és 2. ábrákon mindkét (a) fölületi bádoglap egymással egyezően ki van lyukasztva és e lyukakba rövid (f) csődarabkák vannak a két bádoglap közé illesztve, melyek alkalmas módon szilárdan vannak azokkal összekötve. Ezen (f) csődarabkákat a fűtőtest lyukain keresztüláramló gőz körüljárja és így jól füti. A 3., 4., 5. és 6. ábrákon az áttörések azáltal vannak képezve, hogy mindkét bádoglap ott, hol a lyukakat kell képezni, befelé van görbítve oly módon, hogy a két (a) fölületi bádoglap két-két megfelelő karimája egymást körülveszi. E karimák azután, pl. elektromos hegesztés útján, egymással szilárdan összeköttetnek. A leírt fűtőtesteknél a gőzcsatornákat képező (c) vasrudak egyenes csíkok alakjában a lyuksorok közt lehetnek elrendezve (1. és 3. ábrák), vagy pedig hullámalakúan körülvehetik a beillesztett csődarabokat, illetőleg karimákat (5. ábra). Az áttörések bármilyen alakúak lehetnek. A jelen új fűtőtestek, amint azt már a bevezetésben említettük, főleg szöveteknek és hasonlóknak végekben való szárítására szolgálnak és e célra való alkalmazásuk módja a 7—10. ábrákon látható. A magában véve ismeretes szárító készülék itt a (g) gépállványokból, az elállítható (h) vezető hengerállványokból, az ezek elállítására szolgáló, jobb- és balmenetű csavarral ellátott (i) csavarorsókból, melyek a (g) gépállványokba vannak ágyazva, továbbá a szárító készüléket kifelé elzáró (k) köpenyből és az (1) vezető hengerekből áll, mely utóbbiakon a szövet vezettetik tova. A szövetrészek közt elrendezett, eddig alkalmazott tömör gőzfűtési testek helyett azonban itt az előzőkben ismertetett új (a) fűtőtestek jönnek alkalmazásba. E fűtőtestek a 8. ábrán látható módon a (k) köpeny egyik oldalától a másikig nyúlnak és így az általa alkotott szárító kamrát ugyanannyi rétegre osztják, mint amennyi fűtőtest nyer alkalmazást. A szárító kamra fenekében elrendezett (m) csőtoldaton át, a kamrába befúvott vagy keresztülszívott légáramot vezetünk, mely a szárító tér födelében lévő (n) csőtoldaton át újból kilép abból. Az (f) áttörésekkel bíró (a) fűtőtestek elrendezése által már most ezen légáramhoz, mely az (a) fűtőtestek (f) úttörésein vonul keresztül, eközben egyrészt a szükséghez képest újabb, hőmennyiség vezettetik, másrészt a légáramnak megadatik a lehetőség, hogy a szövetrészekre többé-kevésbbé merőleges irányt vegyen, mimellett azonban a levegőnek a szöveten való keresztüláramlása arra semmi hátránnyal nem jár. A légáram ugyanis az áttört fűtőtestek folytán oly egyenletesen eloszlik az egész szövetrészfölületre, hogy jóllehet keresztülvonul a szöveten, de azt keresztül nem fújja és az esetleg fölhordott appreturaszereket arról le nem emeli. Az egyes (a) fűtőtestek különkülön való fűtésével képesek vagyunk bárminő kivánt hőelosztást és szabályozást elérni. Az áttöréseken keresztüláramló levegő nagyobb hőfokának elérésére, vagy rövidebb idő alatt nagyobb légmennyiség fölhevítésének lehetővé tételére, két vagy több fűtőtestet egymásután is lehet kapcsolni (11. és 13. ábrák), még pedig úgy, hogy azokat egy a légáramot összetartó (o) köpeny bizonyos távolságokban párhuzamos helyzetben tartja. A légáram ekkor a köpeny egyikoldaláról vezettetik be abba és sorban valamennyi fűtőtesten keresztülvonul, míg végül a köpeny másik oldalán, mely előtt a (p) szövet tovavezettetik, kilép és ezen keresztiilvonul. A jelen új fűtőtest hengeres alakban is készíthető (15., 16., 17. ábrák) és ez alakban vagy helytállóan (15. ábra), vagy saját tengelye körül foroghatóan (16. és 17. ábrák) jöhet alkalmazásba. E kiviteli alaknál a
