38339. lajstromszámú szabadalom • Újítások varrógépeken

hogy a (12) tű a szövetnek ugyanazon az oldalán hatolhasson be és léphessen ki, mint az rejtett öltések létesítése céljából szükséges. A megrajzolt szövethajlító egy egyszerű rúd, melynek fölső vége a (90) szövettartó (107) hasítékának szélesebb (114) nyílásába lép be. Ha a szövethajlító függélyes irányban mozoghat a gép valamely fix részén (116) csavarok segélyével fölerősített (115) vezetékek között, alsó vége pedig a (11.7) tartóba nyúlik és ebben a szorító csavarok segélyével van oly helyzetben rögzítve, melyben a hajlítót függélyes irányban a hajlító csavarmenetes részére fogodzó csavarkés forgatásával be lehet állítani. Igen előnyös bizonyos esetekben, főleg mikor vékony szövet varrásáról van szó, ha a szövethajlító függélyes irányú beállítását a tartóhoz viszonyítva a legnagyobb pontossággal végezzük, hogy a hajlító és a szövet akkor, mikor a tű a szövetbe behatol, a kellő helyben legyen. A hajlítótartóval egy (118) hajtórúd van összekötve, mely a (120) csapra ágyazott (11, 9) emelőhöz kapcsolódik, ez az emelő belső végén villás (1. az 1. ábrát) és egy (121) csappal van ellátva (1. pontoza az 1. és a 6. ábrán), mely a hajlítót mozgató és a (124) tengelyre ékelt (123) excenterkorong homlokfölületén kiképezett üregbe fogódzik. Emez excenterkorong fölülete a 18. ábrán látható. A horony koncentrikus és változó szélességű karimája van, eme horony belső fölülete a görgőre vagy más (121) csapra hat és a hajlítót föl- és lefelé mozgatja. Minthogy a hajlítónak csupán csak akkor kell fölfelé mozognia, mikor a tű a fó'szövetbe hatol be (mert a szöveten csakis ekkor kell hajlítást létesíteni, a hajlító mozgató berendezése olyan, hogy az működésen kívül és nyugalomban maradjon, mikor a tű a bélésbe vagy a szövet lehajlított részébe kezd behatolni és a főszöveten az öltés elkészült, mert az átlós öltés létesítésénél a tű a szövet bélésébe vagy hajlított részébe és nem magába a főszövetbe hatol be. Más szóval, a hajlító a tű két mozgása közben csakis egyszer mozog föl- és lefelé, még pedig akkor, mikor a tű az egyenes öltést létesíti. Hogy már most a hajlító az átlós öltés létesítése közben nyugalomban maradjon, a hajlítót mozgató (125) excenter (1. és 18. ábra) egy (126) tengellyel van összekötve, melynek a (84) tengelyre ékelt (128) fogaskerékbe fogodzó (127) fogaskereke a (84) tengely két fordulata alatt végez egy fordulatot. A (125) excenternek egy a kerülete egy részén kiálló (144) karimája van, ez a karima pedig a (126) tengely forgásirányában ki van hegyezve és a (119) emelő (129) kiugrásának külső fölületével működik együtt, tehát meggátolja, hogy az emelő elmozduljon, mig a karima a kiugrást el nem ereszti. Mikor a karima a (120) kiugrásra hat, az emelőt és ennek csapját a karima belső, a (120) excenter lényeges részét képező fölületéhez viszonyítva oly helyzetben tartja, melyben az excenter az emelő csapjával nem érintkezhetik. Mikor a (125) excenter karimájának belső oldala hat a (129) kiugrásra, a hajlító működésen kívül van és a (121) csap a (123) excenter (122) mélyedésében foglal helyet, az excenter forgásánál tehát közelebb van a (84) tengelyhez. Ekkor a fölső végén az alaplemezzel, az alsó végen pedig a (119) emelő egy fúratán átmenő és (120) csavarházzalfölszerelt csavarmenetes (131) rúddal kapcsolt (130) rúgó megnyúlik és a (110) emelőt meghúzza, de ez a (119) emelő nem követheti a rúgó hatását, mert a (125) karima mozgását meggátolja. Ha azonban a kárima a (129) csapot elereszti, a (130)rúgó azonnal működésnek indul és a hajlítót megemeli és a fölső végével a szövet alsó fölületét éri. Világos, hogy a hajlító a szövet alsó fölületét a (130) rúgó feszültségével arányos erővel éri s a szövetet behajlítja, mikor pedig ez megtörtént és a tű a szövet fölhajlított részébe behatolt és ebből kilépett, a (123) excenter további forgása közben a (121) csapot éri és a (119) emelőt oly módon mozgatja, hogy a hajlító lefelé mozog