38334. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gép ide-oda mozgó tolókákkal kimarásokban fekvő zárórúgóval ellátott nyomógomb alsórészek előállítására
- 2 — t natosítási alakjait tüntetik föl, amelyek a zárórúgót a nyomógombalsórészbe leszorítják és beillesztik. Jelen találmány tárgyát tevő és a (35) szíjtárcsától hajtott önműködő gépnek mozgásai lényegileg a törzsszabadalomban ismertetett gép működésével egyeznek meg. A nyomógombalsórészek, melyek a keskeny (38) fémszalagból készülnek, a (k) süvegnek a (21) körfűrésszel foganatosított bemarása után az (A) ponthoz jutnak, hol a nyomógombalsórész, úgy mint a törzsszabadalom szerint, a (2, 21 ) kettős csák segítségével és fémszalagból kicsákoztatik és peremén karimáztatik, mikor is egyidejűleg a (3) szállítótolókára jut, melynek szorítókkal ellátott (39) vége a pyomógombalsórészt a további szállítás alatt fogva tartja és melyet a (31 ) emeltyű ide-oda mozgat. Ezután a (3) tolóka a nyomógombalsórészt a (B) ponthoz szállítja, hol a zárórúgó behelyeztetik. A zárórúgó előállítása és hajlítása ismert módon a (3) szállítótolókától oldalt a (4) és (6) tolókák segítségével történik, melyek a rúgót hajlítás után is összenyomott állapotban tartják. A (4) tolóka fölött levő (a) tolókát ezután egy (föl nem tüntetett) excenter vagy másefféle jobbra tolja és az utóbb említett tolókán elrendezett feszítőtövis az (a) tolókával összeköttetésben álló (e) ütközőnek az (f) bütyökkorong (3. ábra) bütyökjéről való lecsúszása után a (4) és (6) tolókák között levő nyílásba sülyed. A (b) feszítőtövis tehát a 3a. és 3b. ábrákban föltüutetett helyzetből a 4a. és 4b. ábrák szerinti helyzetbe jut, mely pillanatban mellső orrával a (g) zárórúgó (s) végei közé lép be. Az (a) tolóka, melyet a (f) bütyöknek elhagyása után a (h) nyomórúgó lesülyeszt (3a. ábra) a 3b. és a következő ábrákban eltörten van föltüntetve, hogy a (b) feszítőtövis működése világosabban legyen föltüntethető. Az (a) tolókának további jobboldali eltolódásánál a (b) tövis orra mélyebben a (g) zárórúgó belső (s) végei közé lép be és ezeket, mint az 5b. ábra mutatja, a tövisnek hátsó végéri való vastagodása folytán annyira szétfeszíti, hogy a zárórúgónak a (j) nyomógombalsórészbe való behelyezésénél akadálytalanul ennek (k) süvege fölé juthatnak. Hogy a (b) feszítőtövis a belső rúgóvégeket jól megfogja, az alsó részén megfelelő vájatokkal van ellátva, melyek a belső rúgóvégeket fölveszik és ezeknek a tövisről való lecsúszását megakadályozzák, amint ez az 5c. ábrán nagyobbított léptékben látható. A (g) zárórúgó szétfeszítése után, mikor azt még mindig a (4) és (6)" tolókák fogják, a (4) és (6) tolókákkal, valamint az (a) tolókával együtt a (B) ponthoz szálíttatik, hol közvetlenül a (j) nyomógombalsórész fölött helyezkedik el, melyet a (3) szállítótolóka az (A) ponttól szintén a (B) ponthoz szállított. Ebben a helyzetben, mely az 5a. és 5b. ábráknak felel meg, a (11) kölyii az (a) tolóka fölé kerül olyképen, hogy alsó föliiletével a belső (s) rugóvégekre fekszik úgy, hogy ezek a kölyüre gyakorolt további nyomásnál a nyomógombalsórész (k) süvege fölé lépnek és végül a süvegen levő oldalsó (m) bemetszésekbe becsappannak. A 6a. és 6b. ábrákon ezen szerkezet nagyobb léptékben van föltüntetve és itt egyidejűleg a (11) kölyü alakja is fölismerhető. Ennek ugyanis villaalakúnak kell lennie, hogy a lesülyesztésnél az (a) tolóka mellett elhaladhasson, míg ez utóbbi maga részéről oldalsó befűződésekkel van ellátva, hogy a villaalakú (11) kölyü lecsúszását megengedje. A (11) kölyü villaalakú részének keresztmetszete úgy van alakítva, hogy megközelítőleg a (b) feszítőtövisnek felel meg és belső oldalain kimetszésekkel van ellátva, melyek lehetővé teszik, hogy a kölyü a (k) süvegen is lecsúszhasson, mi mellett a (11) kölyü a belső (s) rúgóvégeket mégis biztosan megfogja és a (j) nyomógombalsórészbe nyomja. A (g) zárórúgó, melynek átmérője a (4) és (6) tolókák okozta összenyomás folytán egyenlő vagy valamivel kisebb a(j) nyomógombalsórász belső átmérőjénél, a belső (s) rúgóvégeknek a (k) süvegre való lenyomásánál a rugóban ezáltal előidézett feszkltség folytan önműködően tovább vitetik és a (j) nyomógomalsórész karimájának belső fölületéhez fekszik úgy, hogy a (g)
