38325. lajstromszámú szabadalom • Forgás lassító áttevés

Ezt az áttevési viszonyt akkor is elér- • hetjiik, mikor a (g) hajtókeréknek 45, az (e) f'ogaskoszorúuak 46 és a (e) hajtott kerék­nek 45 foga vau, ekkor az (a) hajtótengely 45 fordulatot végez, mialatt a (b) hajtott tengely az ellenkező irányban egyet, a (g) fogaskerék nem forog, hanem csak leng. Végül elérhetjük azt az áttevési viszonyt, ha a (g) keréknek 44, az (e) keréknek 44, a (c) keréknek 45 foga van. Az (a) tengely 45 fordulata alatt a (b) tengely ugyanabban az irányban egy for­dulatot végez, a (g) kerék mint előbb, nem forog, hanem csak leng. Nagyobb áttevési viszony esetében egy második, (gl) segédkereket alkalmazunk. Legyen ekkor az (e) fogaskeréknek 45 az (e) kerékbe fogódzó (g) keréknek 46, a (e) kerékbe fogódzó (gl) segédkeréknek 47 és a (c) keréknek 46 foga. Ekkor a (b) ten­gely az [(a) tengely 2070 fordulata alatt végez egy fordulatot, amennyiben az (a) tengely egy fordulata alatt a hajtókerék 1/45 fordulatot végez előre és a (b) ten­gelyre ékelt (c) kerék 1/46 fordulatot hátra­felé, miből következik, hogy az áttevési 1 1 46 viszony 1/2070, mert ^ - _ = ^ -45 _ _J_ 2Ö70 ~ 2070' Ha az (e) fogaskoszorú fogainak száma 100, a (g) keréké 101, a (gl) keréké 102 és a (c) keréké 101, az áttevési viszony 1/100 előre, levonva ebből 1/101 hátra, tehát 1 1 _ J01 100_ _ 1 100 101 ~ 10100 10100 ~ 10100 és a hajtott kerék ugyanabban az irányban forog, mint a hajtókerék. Magától érthető, hogy eme föntebb közölt példák csakis a viszonyok megvilágítására szolgálnak és hogy más áttevési viszonyok is létesíthetők, ha a kerekek fogszámát meg­felelően választjuk meg és az osztási körö­ket alkalmasan helyezzük el, úgy hogy a fogak a kopás elkerülése céljából az osz­tási körökben fogódzanak egymásba. Ha az (e) fogaskoszorú fékező görgő se­gélyével van a tokba szerelve, a fék meg­eresztése után az áttevés a hajtókerék moz­gását a hajtott kerékre nem fogja átvinni. A föntebb leírt áttevést (1. ábra) az 5. és 6. ábra szerint is szerkeszthetjük, hol az (e) fogasív elmarad és a (g) hajtókerék forgá­sát a tokba az (i) csapok segélyével ágya­zott belső (h) gyúrú és az ebbe a (j) csa­pok segélyével ágyazott (g) kerék által ké­pezett általános csukló gátolja meg. Akár az egyik, akár a másik foganatosí­tási alakot alkalmazzuk is, a hajtótengely igénybevételének kisebbítésére és a hatás­fok javítására a (b) hajtott tengelyt meg­nyújthatjuk úgy, hogy ez a (c) keréken túl egy hengeres (bl) részben végződik (5. ábra) melyre egy szferikus (k) gyűrűt húzunk. Ezt a (k) gyűrűt a kétrészű, ugyancsak szferikus (1 11) gyűrű veszi körül úgy, hogy a gömbföliiletek azonosak legyenek, közép­pontjuk pedig a (g) kerék lengés közép­pontjába essék. A (b) tengely ebben az eset­ben is el van egy furattal látva, melybe a hajtótengely egy csapja fogódzik. A lengést a hajtókerék egy csapja idéz­heti elő, mely a hajtótengely végén kiké­pezett excentrikus fúratba fogódzik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgást lassító áttevés, melynek két kúp­kereke van és ezek közül az egyik oly módon van vezetve, hogy egy kúpföl ii­leten gördülhessen és melyet a másik kúpkeréken a hajtótengely egy ferdén álló csapja indít mozgásnak, azáltal jel­lemezve, hogy egy az áttevés tokján mereven fölerősített, vagy ezen forgat­ható evvel fék segélyével kapcsolható fogaskoszorú, nagy áttevési viszony ese­tében egy második segédfogaskoszorú van alkalmazva, a hajtótengely végén egy a hajtott tengely fúratába fogódzó csap van kiképezve és a hajtótengely igénybevételeit csökkentő, kopását ki­sebbítő és az áttevés hatásfokát javító szferikus gyűrű van alkalmazva, az egész áttevés pedig egy olajjal telt tokba van zárva. 2. Az 1. alatt védett áttevésnél a hajtó­kerék holt mozgásának meggátlására és

Next

/
Oldalképek
Tartalom