38319. lajstromszámú szabadalom • Ércpénzszámláló készülék

Megjelent lí)()7. évi március hó 23-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38319. szám. vií/c. OSZTÁLY. Ércpénzszámláló készülék CRANNER BJARNE TÜZÉRKAPITÁNY KONGSBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 szeptember hó 27-ike. A jelen találmány tárgya osztályozott ércpénz számlálására szolgáló készülék, mely egy, a pénzdarabokat egy tartályból a készüléknek egy másik tartályába vezető szállító szerkezetből és egy számláló szerkezeti ">1 áll, mely utóbbi a szállító szerkezeten fekvő pénzdarabokat a készüléknek bizonyos helyén megolvassa. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyát képező készülék néhány foganatosítás! alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a készülék egyik foganatosítási alakjának hosszmetszete; a 2. ábra a készülék oly foganatosítási alakjának fölülnézete, melynél ugyanolyan értékű pénzdaraboknak két sora vezettetik a számláló szerkezethez, mely utóbbival csak egy összegező szerkezet működik együtt. A 3. ábra ugyanily kettős működésű számláló készüléknek távlati képe; a 4. és 5. ábrák nagyobb léptékben az egyszeresen működő készüléknek számláló szerkezetét tüntetik föl a részeknek két különböző helyzeténél. A föltüntetett foganatosítási alakoknál a szállító szerkezet a végtelen (24) szalagból (1. ábra) áll, mely a pénzdarabok fölvételére szolgáló cellákkal bíró (25) lemezeket hordja. A (24) szalag a (30) és (31) tengelyekre szerelt (28) és (29) dobokon mozog, midőn a (30 31) tengelyek egyikét mótor vagy forgattyú segélyével hajtjuk. A (24) szalag fölfelé haladó rézsútos irányban a (33) tartály alatt mozog és így ez utóbbinak rézsútos fenekét képezi. A (33) tartályba bedobott pénzdarabok, melyek a szalag celláiban helyezkednek el, a fölső dob mögött a számláló szerkezetnek (8) tapintója alá vezettetnek és ezután a (40) tartályba esnek. A (8) tapintó emeltyűként van kiképezve, melynek (7) vége (4. ábra) az összegező szerkezettel van összekötve; a tapintó középső részével, egy folytonos forgó excentertengelyre van szerelve és ezáltal lengő mozgásban tartátik, amikor is a (8) tapintónak lefelé hajlított csúcsa a szalag pályáját keresztező görbét ír le; az egyes részeknők egymáshoz viszonyított mozgása akként van megszabva, hogy ezen keresztezés sza,lag minden egyes pénzfölvevő cellájánál következik be. Ha a tapintó alatt elhaladó cellában nincsen pénzdarab, akkor a tapintó rendes mozgását végzi és ekkor az összegező szerkezetet nem működteti. Ha azonban a szállító szalag cellájában pénzdarab fekszik, akkor ez a tapintó