38266. lajstromszámú szabadalom • Nyomógörgő a csévének csévélő gépeken való emelésére

szült egyszerű (b) buga van elrendezve. Mellesleg megjegyeztetik, hogy vastag gya­pot- vagy lenfonal számára előnyösen bor­dázott bugákat alkalmazhatunk, lágyabb, si­mulékony fonalakhoz azonban sima bugák is alkalmasak. A kúpalakú (c) nyomó görgő, mely a tulajdonképeni találmányt képezi és fából, üvegből, öntött vasból stb. állít­ható elő, hosszú (d) agyával az (e) csapon lazán forogható, mely hátsó végén az (f) tartóban van megerősítve és a (g) csap kö­rül foroghatóan beállítható, mely csapnak meghosszabbított (h) geometriai középten­gelye az (a) orsót érinti úgy, hogy az (e) csapnak többé vagy kevésbbé ferde beál­lítása által a (c) nyomó görgőt mindig úgy állíthatjuk be, hogy a tetszőleges kúpalakú (b) bugához egyenletesen szorítható. . A (c) nyomó görgőnek kúpalakú kerüle­tén már most, amint azt föntebb jeleztük, a fonálnak (i) vezetékhornya van kiképezve, mely a jelen foganatosítási alaknál, amint azt a 3—6. ábrák láttatják, szívalakúan halad. Az ekként készített berendezésnek mű­ködési módja a (k) fonal helyzetének a 3—6. ábrákban látható összehasonlításából minden további magyarázat nélkül megért­hető. Míg a (c) nyomó görgőnek kerülete a (b) buga kerületével, illetve a nagyob­bodó (m) cséve alsó kúpalakú végével ál­landóan egy helyen érintkezik, a (k) fonal az (i) vezetékhoronynak útját követni kény­telen lévén, a kúpalakú alsó rész körül gön­gyölődik. Annak megakadályozására, hogy a csap kenéséhez szükséges olaj a fonalat fölcsé­velés közben bepiszkítsa, a hosszú (d) agy­nak furata nem vezettetik a külső kúpfö­lületen keresztül, amint ez az 1. ábrából látható. A (c) görgőnek kúpalakú fölülete és a csonkakúpnak mellső lelapító fölülete tehát zárt sima fölületet képeznek. A (c) görgőnek könnyen foroghatósá,ga következ­tében a bugáknak csekély nagyságbeli kü­lönbözősége lényegtelen, minthogy a veze­tékgörgőnek néhányszori elforgása után a nagyságbeli különbség kiegyenlítődik. Ha az (a) orsót működésbe hozzuk, ami a leg­több rendszereknél az állító emeltyűnek emelése vagy sülyesztése által eszközölte­tik, akkor az orsó nyomban a (c) görgőt is magával meneszti, a fonal önmagától az (i) vezietékhoronyba csúszik és a (c) gör­gőnek forgó mozgása által keresztirányban fölcséveltetik. Minthogy a fonalnak az(m) csévére való fölfutási pontján csak elenyé­szően csekély súrlódása van, mert az (i) horony meglehetősen bő, és a fonal a gör­gővel meglehetősen pontosan haladva, ív­alakúan, nem szögletesen, cséveltetik föl, mint több más rendszernél, ennélfogva a legsilányabb minőségű anyag is alkalmaz­ható a fölcsévelésre. A forgó (c) görgő és a cops vagy az (m) cséve közti súrlódás oly csekély, hogy a legérzékenyebb fona­lat is minden akadály nélkül fölcsévelni lehet, míg az ismert csévélő gépeknél, me­lyeknél szintén kúpalakú nyomó görgő van alkalmazva, gyakran előfordul, hogy egyen­lőtlen fölcsévelés következtében a fonal keresztülég és elszakad. Még igen gyönge megfeszítésnél és rossz anyagnál is ezen új csévélő berendezéssel erőteljes cops-csú­csot érhetünk el, ami a szövészeti célokra szolgáló copsoknál fölötte előnyös. Ha a (c) vezetékgörgőnek néhány mm.-nyi mozgásteret kölcsönözünk, akkor külön­böző vastagságú copsokat állíthatunk elő. Egyszerűség és olcsóság szempontjából min­dig előnyösebb helytálló és csak tengelye körül forgó, görgőt alkalmazni, amint ctZ & rajzon föl van tüntetve, különösen, mert itt is a copsátmérőnek 2—3 mm.-nyi kü­lönbsége meg van engedve. Ha a különb­ség nagyobb, akkor egyszerűen vastagabb vagy vékonyabb bugákat kell alkalmazni és a görgőt aszerint beállítani. A fonalnak az (i) vezetékhoronyból való lecsúszása, amint azt a tapasztalat iga­zolta,. teljesen ki van zárva, föltéve, hegy a görgő csak némileg is helyesen van be­állítva. Ezen újításnak egyszerű és gyakorlati módja lehetővé teszi azt is, hogy régibb rendszerű csévélő gépeken csak igen cse­kély költséggel átalakítást eszközöljünk és ezien új berendezéssel régibb elrendezések^

Next

/
Oldalképek
Tartalom