38260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumoxydnak bauxitból való előállítására
Nem minden bauxit bomlik föl ugyanazon hőmérsékletnél és hasonló viszonyok mellett nem minden bauxit ad ugyanoly jó kihasználást. Míg ugyanis a német bauxit 120°-nál fölbomlik és a föntemlített 97% kihasználását adja, addig ezen adatok sok külföldi vörös és a különben is nehezen bomló féhér bauxitokra nem vonatkoztathatók. Utóbbiak 120° hőmérsékletnél még nem bomlanak föl, hanem magasabb hőmérsékletnél hosszabb idejű hevítést tesznek szükségessé és pedig a legtöbb bauxitfajtánál célszerűnek mutatkozott a főzést 150°-nál még egy órán át tovább folytatni. 120°-nál a még máskülönben könnyen reakcióképes bauxitok is visszatartják timföldtartalmuk egy részét, míg a főzés tartamának 150" mellett való meghosszabbítása esetén a kihasználás lényegesen növeltetik. Ez a következő táblázatból tűnik ki: Alkalmazott mennjiségek: Kihasználás Kihasználás 120°-nál 150°-nál 1. Vörös bauxit 46'8% AlsA tartalommal 358% 98'2% 15 kg. bauxit, 21-31. 40° Bé nátronlúg 2. Vörös bauxit 55-2% Ala Os tartalommal 57-2% 96-5% 15 kg. bauxit 25-2 1. 40° Bé nátronlúg 3. Vörös bauxit 70-8% AIjA tartalommal 39-3% 92-5% 15 kg. bauxit, 32-3 1. 40° Bé nátronlúg 4. Vörös bauxit 57-28% AljA tartalommal 46-5% 900% 15 kg. bauxit, 26-1 1. 40° Bé nátronlúg 5. Vörös bauxit 57 6% AlA tartalommal 50-9% 95-3% 15 kg. bauxit, 26-4 1. 40° Bé nátronlúg 6. Vörös bauxit 44-4% A12 Q3 tartalommal 96-4% 98-8% . 15 kg. bauxit, 20-251. 40° Bé nátronlúg Alkalmazott mennyiségek: Kihasználás Kihasznílás 120°-nál 150»-nál 7. Vörös bauxit 63.6% A12 0, tartalommal 42-4% 96-3% 15 kg. bauxit, 29"0 1. 40° Bé nátronlúg 8. Fehér bauxit 62"7% A12 03 tartalommal 58-5% 941% 15 kg. bauxit, 28-5 1. 40° Bé nátronlúg. Kiviteli példa: 10 kg. bauxitot 27%-os nátronlúggal nyitott kazánban 2 órán át hevítünk, a kapott lúgot megkavarjuk és az aluminiumoxyd nagyobb részének kiválasztása után visszamaradó oldatot mésztejjel keverjük. A csapadékot szűrjük és ismert módon timfölddé dolgozzuk föl. Hogy főleg csak a választott mennyiségviszonyok lényegesek és hogy a kihasználás növeltetik, ha az elméleti mennyiségviszonyoktól eltérünk, az a következő számokból adódik: 1. Akképen dolgoztunk, hogy 1 molekula Al2 08 -ra l-l molekula Na2 0 jutott, hasonlóan a Bayer-féle eljáráshoz (lásd Jurisch «Die Fabrikation von schwefelsaurer Tonerde» 17. oldal, 6. bekezdés és 47. oldal 2. bekezdés). Alkalmazásra került 170 g. bauxit 60% A12 08 tartalommal, 180 cm3 ,40° Bé nátronlúg, ami a fenti 1:11 aránynak felel meg. A kihasználás 67-2% Al2 06 -ot tett ki. 2. Alkalmazásra került: 170 g. bauxit 60% A12 08 tartalommal, 270 cm8 , 40° Bé nátronlúg. Az arány tehát az A12 08 és Na2 0 között 1:1-7. A kihasználás 97-8«/0 Ala Os -ot tett ki. Az aluminiuMoxydnak 1:17 arányban és a nátriumoxydnak való alkalmazásánál tehát pontosan ugyanazon lúgokat kapjuk közvetlenül, melyeket Bayer csak akkor kap, ha a bauxitolvaszték kilúgozásánál az oldott masszáihoz még annyi kausztikus lú• got ad hozzá, hogy az aluminiumoxyd és nátriumoxyd éi<*éke 18—2-O-re emelkedik (lásd Jurisöh fenti művének 51. oldalán a két utolsó bekezdést). Ezen viszony azért fontos, mert azon lúgok, melyek á timföldet és a náMúmoxyÖot
