38257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vegyes gáz előállítására szénből

- 3 — retortába lép be, magas hőmérsékleténél fogva hozzájárul a szén gáztalanításához és a kőszéngázzal elegyedve a gyűjtőn át távozik, mimellett ezen az úton könnyen illó szén hydrogén eket vesz föl, vagyis karburálódik. — A (7) nyílások zárókészülékeinek esetleg nem jól záró helyein távozó vízgáz a fűtőtérben elég és a gázosítás közben a retorta fűtéséhez hozzájárul. A retorta hőmérsékletének növelésére tehát a (7) nyílások közelében vagy az ezek fölött fekvő záró gyűrűben külön lángzónyilások rendezhetők el, vízgáz számára. Mihelyt a hőmérséklet a retortában túlságosan csökkent, ismét melegre fúvatjuk. Ha a szén a retortában annyira gáztalanítva van, hogy az újra töltendő, úgy gázosítás után a lehűtött (oltott) kokszot a generátor alsó részében levő (12) ajtókon eltávolítjuk. Aszerint, amint azt akarjuk, hogy a vegyes gáz nagyobb vagy kisebb mennyiségű vízgázt tartalmazzon, az időegységben több vagy kehesebb gőzt fúvatunk be és több vagy kevesebb kokszot húzunk ki, hogy megfelelő mennyiségű kőszenet tölthessünk be. A készüléknek a 2. ábrában föltüntett foganatosítási alakjánál a retorta alsó része vízgázgenerátor gyanánt van kiképezve. A jelzések ugyanazok, mint az 1. ábrán. A (8) szekundér levegőnyílásokat a (13) szélcsatorna veszi körül, melybe a szekundér levegőt a (14) zárókészüléken át fúvatjuk be. A (7) nyílásoknak, melyeken át a generátorgáz kilép, itt nem kell zárhatóknak lenniök, ellenben a tüzelésből jövő füstgázok kilépő nyílása a (15) tolattyú révén elzárható. A melegre fúvatásnál a (6, 14) és (15) tolattyúk akképen vannak nyitva, hogy a nyomáskülönbség a retorta fölső (1) része és alsó (4) része között csaknem nulla és pedig az alsó szélnek a (9) fojtószelep útján való szabályozása folytán. A gázosításnál a (6, 14) és (15) tolattyúkat zárjuk és (ll)-nél porlasztott vízzel kevert gőzt fúvatunk be. Ekkor a (7) nyílásokon át csak kevés vízgáz juthat a szűk tüzelőtérbe, míg ez meg nem telt; a vízgáz főmennyisége kénytelen retortán és a kőszéngázzal elegyedve, a gyűjtőn keresztül menni, minthogy a (14) és (15) tolattyúk zárva vannak. Ennél a készüléknél is a levegőbevezetés szabályozását a (9) fojtószelep helyett a füstgázoknak a (15) zárókészülék megfelelő fojtása útján foganatosíthatjuk, mert ha a füstgázok útja teljesen el volna zárva, az összes generátorgáz a kőszéngázzal együtt a gyűjtőn át távozna. Ha ellenben a füstgázok útja egyáltalában nem volna fojtva, akkor az összes kőszéngáz a (7) nyílásokon át a tüzelőtérbe lépne és innét elégve, a kürtőbe távozna. Ennélfogva a füstgázvezeték fojtásának van egy középállása, amelynél csakis a (4) generátorrészben fejlesztett generátorgőzmennyiség (szekundér levegővel elégetve) távozik a (15) elvezető csőbe, míg az (1) retortarészben fejlesztett kőszéngáz a melegrefúvatás közben is a gyűjtőn át távozik. Mindenesetre ezen készüléknél is arról van szó, hogy a gázoknak a (4) generátortérből az (1) retortatérbe vagy megfordítva való átlépését lehetőleg megakadályozzuk, vagyis, hogy a (7) kivezetőnyílások fölött lévő gázréteget, mely a 2. ábrán pontozott vonalakkal van jelezve, lehetőleg mozdulatlan állapotban tartsuk. Ez csak akkor fog megtörténni, ha a nyomások ezen réteg fölött és alatt egymással lehetőleg egyenlőek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás vegyes gáz előállítására, kőszéngázból és vízgázból, melynél a gáztalanított koksz ugyanazon térben alátüzelésre és vízgáz előállítására használtatik föl, jellemezve azáltal, hogy a gázosításnál ismert módon előállított vízgáz a melegrefúvatás közben kívülről fűtött retortán vezettetik keresztül, hol a fejlesztett kőszéngázzal elegyedik. 2. Az 1. igényben védett eljárás egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a melegre fúvatás közben a nyomás a vízgázfejlesztőtérből a gáztalanítótérbe vezető átmeneti hely fölött, valamint a nyomás ezen hely alatt az alsó szélnek, vagy a generátorgáz kilépési nyílásainak, vagy a gyűjtőben uralkodó nyomás-