38245. lajstromszámú szabadalom • Gyújtókészülék

zetében s ennek hatása ellenében kézzel lenyomható. A készülék kezelése a következő: Ha a henger üregében a szikra átütési helye tisztátalan és bekormozódott, akkor a (12) gombot a (10) szöggel és a (11) süveggel együtt lenyomjuk addig, míg ez utóbbi a (4) kampókkal érintkezésbe nem jut; most aztán a (12) gombot ujjaink között ide-oda forgatjuk. így az érintkező fölületek egymáson súrlódva, megtisztulnak. Ha a (12) gombot elengedjük, a (13) rúgó ismét eredeti helyzetébe nyomja azt vissza, miközben a (11) kúpos süveg befödi a (3) szigetelőt s megvédi azt a bemocskolódástól. A másik kiviteli alaknál (3—7. ábrák) az előbb leírt tisztító készülék annyiban van tökéletesítve, hogy a (10) szög hosszirányban! elmozdulása a forgatás alkalmával önműködőlég történik. Továbbá itt még egy második szerkezetet is alkalmazunk a tisztításra, mely magában egyedül is használható. Ezen kiviteli alaknál a (3) szigetelőt a (8) cső és a hozzátartozó (6) csavaranya köti össze az (1) fémtesttel. Egy másik (9) csavaranya a vezető drót beszorítására szolgál. A másik vezetéket a fémtest képezi. A (8) csőbe szorosan van beillesztve a (15) forgattyú elfordításánál önműködőlég lefelé és fölfelé mozgó (10) szög. A (10) szög' alsó végén egy harangalakú (16) középelektróda van megerősítve a (21) csavar segítségével, mely utóbbi szántén elektróda gyanánt szolgál. Továbbá a (8) cső alsó végén a (16) harang fölött egy hasítékkal ellátott, rugalmas (18) csövecske van, mely egymással átellenben fekvő rovátkaszerű (19) bevágásokkal és (20) toldatokkal bír. Ezen (18) csövecske arra szolgál, hogy a (15) forgattyú elfordítása, alkalmával a (10) szöget a (16) középelektródával együtt önműködőlég lefelé húzza, s a forgattyú elbocsátásakor azokat a (13) rúgó segítségével ismét visszavezesse. Megjegyzendő, hogy a (18) rugalmas csövécske a (8) csőben forgó mozgást végezhet. Ezen kiviteli alaknál a középelektróda kezelése a következő: Ha a szikra átütési helye a (4) és (16) elektródák között tisztátalan és kormos, akkor a (15) forgattyút jobbra vagy balra elforgatjuk. Ekkor a középső elektróda (10) szögéu átékelt és mindkét oldalon kinyúló kis (17) pecek a (18) csövecske rovátkaszerű bevágásain lefelé csúszik a (20) toldatokig s egyidejűleg a (16) középelektróda a (4) oldalelektródával érintkezésbe jut (6. ábra). Csak ekkor, a (15) forgattyú tovább fordításánál viszi magával a (17) pecek a (18) csövecskét, mivel a (18) csövecske rugalmasan oly módon gyakorol nyomást kifelé a (8) csőre, hogy a forgatytyúnak előbb a (13) rúgó ellenállását kell legyőzni s csak akkor fordíthatja el a súrlódás ellenében a rugalmasan nyugvó (18) csövecskét. Ez utóbbi addig tartja a két elektródát egymáshoz szorítva, míg a (15) forgattyú elbocsátása alkalmával a (13) rúgó a (16) középelektródát a (10) szöggel együtt a (19) rovátkaszerű bevágásokon a (20) toldatoktól ismét fölfelé, nyugalmi helyzetbe vissza nem csúsztatja. Épen ilyen előnyösen lehet azonban a középelektróda helyett a (22 23) oldalelektródát mozgathatóvá tenni. Ámbár ezen elrendezés önmagában egyedül is alkalmazható, mégis a kényelem szempontjából mindjárt a másik berendezéssel együtt van megrajzolva a 3—6. ábrákban. A (21 22) elektródák bemocskolódása után a (23 24) emeltyűt, mely félköralakúan nyugszik a (3) szigetelő körül, kimozdítjuk nyugalmi helyzetéből, és le-föl, valamint ide-oda mozgatjuk; ezáltal a (22) elektróda fölváltva a pontozott helyzetbe jut (5. ábra) s a szikra átütési helye a (21, 22) egymáson való súrlódása következtében megtisztul. Ekkor a (23 24) emeltyűt a szigetelő körül lefektetjük, miáltal a (22) elektróda ismét eredeti helyzetébe jut s használatra készen áll (4. ábra). Hogy pl. egy négyhengerű kocsinak mind a négy gyújtókészülékét menetközben tisztíthassuk, a (15) forgattyúk fogantyúi közé drótkarikákat alkalmazunk s ezek segít-