38237. lajstromszámú szabadalom • Söréttöltettel bíró vadászlövedék nagy távolságokra való lövéshez

- 2 hordtávolságoknál a fejnek esetleg némileg homorú alakot is adhatnnk. Ha teljesen hengeres lövedéket (2. ábra) lövünk ki, akkor az eredményben sok szabálytalanságot figyelünk meg, habár a fej sík fölülettel bír is úgy, hogy tökéletesebb szabályosság elérésére a lövedék stabilitását növelni kell. Ezt azáltal érjük el. bogy a fejet csonkakúp alakjára képezzük ki (3. és 4. ábra), mimellett a csónkakúp hajlását az elérendő eredményekhez képest Aálasztjuk. Ezen hajlás megváltoztatásával a fej fölületét tetszés szerint csökkenthetjük és ugyanoly mértékben a légellenállás nagyságát is csökkentjük, mi mellett egyidejűleg azon légrétegek iránya is változik, melyek a lövedék mentén tovavonulnak, lásd 3. ábrabeli a—b és a 4. ábrabeli c—d o nalat. Ha a mellső oldalon a légellenállás csökkentésére a lövedékfej fölülete igen kicsire készítendő, akkor esetleg, minthogy a belső falnak hengeresnek kell maradnia, megtörténhetnék, hogy az (e) helyen (5. ábra) a szilárdság veszélyeztetve lenne. Ennek elkerülésére a fejet két csonkakúp szerint vágjuk körül, melyek mindegyike más iránnyal bír, mint azt a 6. ábrabeli a—b és c—d vonalak jelölik. Ezáltal nemcsak azt érjük el, hogy a lövedék szilárdsága nem változik, hanem a lövedék mentén súrlódó légrétegeknek is két irányt adunk. Magától értetődik, hogy ezen különböző csonkakúpfölületek alkotói egyenes (7. ábra) vagy görbe vonalak (8. ábra) lehetnek, hogy a lövedék körül mozgásban lévő levegő új irányt kapjon. 2. A fölületek minősége. Hogy a lövedék fejére elől ható légellenállás az összes ugyanazon sebességgel mozgó lövedékek részére ngyanazon értékkel bírjon, az szükséges, hogy a levegő ne csússzék a fej fölületén, hanem ellenkezőleg, a fejen fogva tartassék, azon célból, hogy a lövedék egy adott pillanatban, amikor kellő eltéréssel bír, hirtelen átbillenjen. Ezen eredményt azáltal kapjuk, hogy a fej egész fölületére gyapjúport vagy nyíráshulladékokat viszünk föl, miáltal ezen fölületen szoros beillesztés után is közök képeztetnek, melyekbe a levegő behatol és megakad. Természetesen bármely más, ugyanazon eredményt adó eszközt is használhatunk, hogy a lövedék oldalaira ható légellenállás az összes ugyanazon sebességgel kilőtt lövedékeknél ugyanazon értékkel bírjon, az összes oldalrészeknek ugyanazon simasággal és fényezéssel kellbírniok. Ezt azáltal érjük el, hogy az oldalakat spirituszlakkal kenjük be, azonban bármely más, ugyanazon eredményt adó eszközt is használhatunk. 3. A lövedék elzárása. A lőpor robbanásának pillanatában a lövedékben tartalmazott sörétek a töltény dugójához szoríttatnak és a lövedék belsejében (c)-nél (9. ábra) üres tér képződik. Ezen tér a lövés eredményének szabályosságát befolyásolja. Ily üres tér képződésének elkerülésére a lövedékeket oly dugóval látjuk el (10. ábra), melynek legvékonyabb (f) része valamivel kisebb átmérővel bír, mint a lövedék belvilága, ami lehetővé teszi, hogy ezen rész a (h) söréteket a lövedék belsejébe visszaszorítsa; ily módon a sörétek kényszeríttetnek, hogy az üreget a lövedéknek a fegyvercsőben való egész útja alatt teljesen kitöltsék; a lövedékhüvely széle a dugó szélesebb (g) részéhez fekszik. Megtörténhetik, hogy a lövedéknek a csőből való kilépésénél a dugó nem válik el és hogy átbillenés után a hüvelyben marad ; ezen esetben a lövedék golyó gyanánt hatna. Ezen hátrány elkerülésére a lövedék nyílására egy erős papírból készült csipkézett (i) tárcsát (11. és 12. ábra) helyezünk, melynek az a föladata, hogy a lövedéknek a csőből való kilépése után a dugót magával vigye. Minthogy ezenkívül szükséges, hogy a lövedék külső átmérője azon cső belső átmérőjével egyenlő vagy valamivel kisebb legyen, amelyből a lövedéket kilőjjük, ennélfogva ezen tárcsa arra is szolgál, hogy a lövedéket a töltényhüvelyben kissé kényszerítve fogvatartsa (13. ábra) úgy, hogy a töltény eltolódás nélkül legyen behelyezhető. 4. A súly behatása. A nehézségi erő hatása vagy azon helytől függ, amelyen a súly-