38219. lajstromszámú szabadalom • Berendezés finoman vágott dohány szétosztására és kiszórására

ütközés által a'dobok kerülete felé szorít­tatnak és inkább, mint ellenzők, sem mint lesimítok foghatók föl, mert megakadályozzák, hogy a forgó lesimító által már leszedett szálak ismét a bundával takart dobokhoz röpíttessenek és a bunda, illetve a tüskék által megragadtassanak. A leírt módon a dobokról leszedett szálak hengeres száleső alakjában keresztül esnek az (a) alaplemezben lévő nyíláson és a (9) tölcsérgaratba jutnak, ahonnan, ha csak később földolgozandó dohány bontásáról van szó, egy alul elhelyezett szekrén37 be kerülnek. A rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál azonban pamat készítését tételezzük föl. A (10) tölcsér a hengeres szálesőt átalakítja lapos szálesővé. A szárnyas (o) és (s) kerekek, melyek közvetlenül a (9) garat alatt vannak elrendezve és egymással ellenkező irányban forognak, a szálak egyenletes és laza szét­szórását létesítik, emellett a szárnyak ellen­kező forgásiránya mindenesetre megakadá­lyozza azt, hogy a lesimítóról levett szálak mozgásukban meggátoltassanak és csomósán essenek le. Egyes csomók biztos szétosztása kedvéért az (o) röpítőkerék szögben meg­hajlított szárnyai útján (1. ábrán látható profil szerint, a (9) garatba elrendezett (12) rúdkoszorúval ollószerűen működik együtt, azonban nem vág, hanem csupán a rudakon tapadó szálakat leszedi. Lehetséges, hogy a hengeres alakból la­possá nyomás által keletkező száleső nem mindenütt egyenlő sűrű. Mindamellett egyen­letes pamat keletkezik, mert a (11) szalag állandóan a száleső síkjában mozog. A (D) garatban elrendezett és a dob­csoporttal koncentrikusan körülforgó (F) eltolók megakadályozzák, hogy a dobok a körülöttük lévő dohányt földolgozzák és azutan üresen járjanak, amennyiben mindig új és új dohányt vezetnek a dobokhoz. Az eltolók ékalakúak, hogy a dohánykészlet eltolása még hatályosabb legyen. A fenekén a dobok alatt elrendezett és szitaszerűen befödött(8)rések arra szolgálnak, hogy a tüskék által meg nem fogott dohányt, mely a szálak megragadásánál elkülöníttetett, fölvegyék. A dohány ezen térből a kam­pókkal ellátott és a dobokkal együtt for­gatott (4) korongok által a dobok között lévő térbe szállíttatik. Említettük, hogy a találmány sajátságai legjobban a rajzon föltüntetett, zárt körben elrendezett dobokkal ellátott foganatosítási alaknál tűnnek ki. Elképzelhető azonban az is, hogy a gép a fölülnézetben lévő 4—4 vonal szerint szétvágatik, miáltal egyenlő módon működő két berendezést nyerünk. Az (F) eltolók forgatása ez esetben lehetetlen, esetleg azonban megfelelő kavarószerkezettel pótolhatók. A most félköralakú (D) garat a lesimítókat félkörben körülvevő, az (X—X) vonal irányában elrendezett perem által lenne pótolandó. Ebből következik, hogy a dobokat nem kell föltétlenül zárt körben elhelyezni, mely esetben a dobok belsejében lévő térből a dobokon túl fekvő tér lesz. A találmány lényegén nem változtat, ha két-két (c) dob között még egy, ellenkező irányban forgó tüskés dobot rendeznénk el. A dobcsoport tehát egy egységes, egyirány­ban forgó csoport helyett két egymásba tolt, ellenkező irányban forgó csoport által is képezhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés finoman vágott dohány szét­osztására és kiszórására, azáltal jelle­mezve, hogy a függélyes (b) tengelyeken elrendezett tüskés (c) dobok által képe­zett dobcsoport a dobokat körülfogó, illetve a dobok elé helyezett (D) garatba öntött dohányt megragadja és a meg­ragadott szálakat a fölöslegnek kölcsönös lefésülése után két-két dob között lévő hézagon át a dobokon belül, (illetve azokon túl) lévő térbe hozza, ahol a forgó (n') lesimító, esetleg álló (n2) lesimítókkal egj'ütt a szálakat leszedi és a dobtenge­lyekkel párhuzamosan kiejti. 2. Az 1. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, melynél az (n') lesimí­tóról leszedett és leejtett szálak a le­simító alatt a dohányszálak esési terében elrendezett röpítőkerék vagy két kon­centrikus tengelyen ellenkező irányban körülforgó (o) és (s) röpítőkerék által szétszóratnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom