38214. lajstromszámú szabadalom • Háromfázisú ívlámpa

zás differenciális, tekercsek által történik, melyek fő- és mellékáramú tekercsei két­két tekercseléssel vannak ellátva. A főáram­körű tekercsek (5, 6) tekercselései a (2, 4) fázisvezetékek egyikéhez, a mellékáramkörű tekercsek pedig (2, 4) fázisvezetékek és a harmadik (3) fázisvezeték közé vannak kap­csolva. A főáramkörű (5, 6) tekercselésekkel pár­huzamosan kapcsoltatnak a változtatható (7, 8) ellenállások. Ha az (5, 6) tekercselé­sek ellenállását (w5, w6-)al és a párhuza­mosan kapcsolt ellenállásokat (w7, w8)-al jelöljük, akkor az eredő ellenállás, mely a főtekercs tekercselésein keresztül a (2, 4) fázisvezetékekbe vezettetik. <W -W '> illetve (w6 + w8) (w5 + w7) Az eredő ellenállás tehát a párhuzamosan kapcsolt (w7, w8) ellenállások változtatásá­val tetszőlegesen változtatható. A párhuza­mosan kapcsolt ellenállások legcélszerűbben spirális alakú nickelinsodronyból készülnek és a főáramkörű tekercsek tekercselésének kapcsai közé kapcsoltatnak. Jelen találmány szerint a szabályozó ellen­állások vagy a lámpán kivül csatoltatnak a fázisvezetékekbe, vagy pedig magában a lámpában alkalmaztatnak. Utóbbi esetben megfelelő kivitelnél egyidejűleg a lámpa szabályozó szerkezetének működtetésére is használhatók. Ez pl. oly módon valósítható meg, hogy a főtekercs tekercsein keresztül a fázis vezetékbe kapcsolt ellenállással vál­toztatható ellenállásokat kapcsolunk pár­huzamosan és ezáltal magát az ellenállást változtathatóvá tesszük. A főtekercset ez esetben egy-egy fázisvezetékbe kapcsolt három, de legalább két tekercseléssel kell ellátni. A lámpák elkészítése most már a követ­kező módon történik: Első sorban a lámpa szabályozó szerke­zetének főtekercselését nagyobb vonzóerőre méretezzük, mint az a lámpa szabályozására szükséges. Ezután a párhuzamosan kapcsolt ellenállások segélyével az áramerősséget annyira csökkentjük, hogy a vonzóerő a helyes értéket közelítőleg elérje. Miután a vonzóerőt a helyes értékre körülbelül beállítottuk, az elektródák eset­leges különböző leégését a főtekerccsel párhuzamosan kapcsolt ellenállások csekély változtatásával könnyen kiegyenlíthetjük. A leégés kiegyenlítése közben természete­sen az elektródákat egymástól bizonyos távolságban kell tartanunk. Ha a kiegyen­lítés után a szabályozó tekercsek vonzó­ereje még túlságos nagy vagy kicsiny lenne akkor ezen csekély különbségek súlyokkal könnyen kiegyenlíthetők. A jelen találmánynál használt ellenállások kicsinyek lehetnek, de kell, hogy változtat­hatók legyenek, tehát azon ellenállásokkal, melyek a lámpa elé a fényív nyugodt égé­sének elérése céljából kapcsoltatnak, semmi közös tulajdonsággal sem bírnak. 4. ábra a vasgyűrű mágnesező tekercsei­nek bekapcsolását mutatja a szenekhez ve­zető vezetékekbe és azonkívül a szabályozó tekercseknek további foganatosítási alakját tünteti föl. Ezen esetben az (1) főtekercs csak egy tekercseléssel bír, mely az (5) fázisvezetékbe van kapcsolva és az ezen vezetékhez tartozó szénnel van összekötve. A mellékáramkörű (2) tekercs ellenben két tekercseléssel van ellátva, melyek az (5) fázisvezetékhez vannak csatolva és melyek egyike a (3), másika a (4) fázissal áll összeköttetésben. A leírt lámpáknál a fényív fölött bizonyos távolságban vasgyűrűt alkalmazunk, mely az egyes fázisvezetékekbe kapcsolt három tekercs által mágneseztetik. Az (5) ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál ezen mág­nesező tekercsek magán a gyűrűn alkal­maztatnak. A 6. ábrán bemutatott foganatosítási alaknál a vasgyűrű mágnesezése a gyűrűre tett elektromágnesek által eszközöltetik, melyek magjai még egy második vasgyűrű által egyesíthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Háromfázisú ívlámpa, jellemezve három lefelé irányuló konvergens elektróda által, melyek a három fázisvezetékkel megfelelő módon köttetnek össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom