38213. lajstromszámú szabadalom • Két részből álló szorítóhüvely vasúti járművek elszakadt vonórúdjai számára

Megjelent 1901?1

. évi március hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 88218. szám. V/b. OSZTÁLY. Két részből álló szorítóhüvely vasúti járművek elszakadt vonórúdjai számára. BLASCHKE FERENC KOCSIMESTER KRAKÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 szeptember hó 24-ike. Vasúti járművek vonórúdjainak nyílt pályán történő megrepedése és elszakadása igen gyakori eset s ilyenkor a vonat minden részének külön való továbbítása válik szükségessé, azután az illető jármű lényeges késését vonja maga után, mimellett a vonal természetesen hosszabb időre elzárva marad, Jelen találmány segélyével az elszakadt vonórúd két része a legrövidebb idő alatt összeköthető, miáltal az összes említett bajokat elkerülhetjük. A találmány lényege egy két részből álló hüvely, melynek hornyolata barázdákkal, vagy reszelőhöz hasonló bevágásokkal van eliátva. A hüvely két részének egymáshoz és a vonórúdrészek kerületéhez való szorítását csavarok segélyével eszközöljük, miközben megfelelően elrendezett berendezések segélyével a két hüvelyrész viszonylagos eltolását és ezzel a csavarszögek nyomóigénybevételét elkerüljük. A rajzon a találmány tárgyának példaképem kiviteli alakja van föltüntetve és pedig az 1. és 2. ábra a két hüvelyrész fölülnézetét, a 3. ábra az összekötött hüvelyrészek oldalnézetét és a 4. ábra a 3. ábrának (4, 4) vonala szerinti metszetét mutatja. Az (1) és (2) hüvelyrészek hornyolatai reszelőként vannak bevágva és ajánlatos a reszelővágások hajlásszögét mindegyik hüvelyrészen másképen választani. Előnyös még mindegyik hüvelyrész hornyolatát két különböző hajlásszögű bevágással ellátott részelőként kiképezni. A hüvetyrészek karimái megfelelő falvastagsággal bírnak és a két hüvelyrészt (3) csavarok segélyével szorítjuk egymáshoz. A csavarszögek nyomóigénybevételének elkerülésére, az egyik félhüvely karimái végükön oly módon vannak hajlítva, hogy ezáltal (4) toldatok keletkeznek, mely toldatok az összekötött hüvelyrészek esetén a két rész viszonylagos eltolását megakadályozzák. A szorítóhüvelyt oly módon alkalmazzuk, hogy a vonórudat törési helyével a hüvely közepébe helyezzük és a két hüvelyrészt azután csavarok segélyével egymással összekötjük. Ez a művelet csak néhány percet vesz igénybe. A hüvely célszerűen acélból készül és belső átmérője természetesen valamivel kisebb, mint a vonórúd átmérője. Gyakorlati tény, hogy a vonórúd rendesen hengeres részén és csak nagy ritkán négyszögletes helyén szakad és ez okból van a hüvely horouyalakúan kiképezve. Máskülönben jelen szorítóhüvely négyszögletes vonórudakra is alkalmazható és itt csak a hüvely belső át-