38209. lajstromszámú szabadalom • Elektromos áramfejlesztőgép
Megjelent 1 *)()?. évi március hó 14-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI®® HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 88209. szám. VII/g. OSZTÁLY. Elektromos áramfejlesztő gép. TRAFELLI LUIGI A FIZIKAI TUDOMÁNYOK DOKTORA RÓMÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 28-ika. Jelen találmány tárgya elektromos áramfejlesztő gép, mely képes arra, hogy erős elektromos mezőt létesítsen forgás-tengelyével párhuzamosan oly módon, hogy a szelvényekre osztott fegyverzetnsk a sugárirányú áramait összegyűjti és azokat sorjában vagy párhuzamosan ható árammá egyesíti. A mellékelt rajzokon, melyek a találmánynak egy példa gyanánt szolgáló alkalmazási módját szemléltetik, az 1. ábra mágneses váz sémáját mutatja, melynek különböző részeit egyszerű vonalak ábrázolják, a 2. ábra a gép homloknézete és- részben metszete, a 3. ábra ugyanannak a 2. ábrán látható A—B—C—D vonal felőli oldalnézete és egyszersmind ugyancsak az említett ábrának E—F síkja szerinti metszete, míg a 4. ábra nagyobb léptékben rajzolva, a fegyverzet egy szelvényének, illetőleg szegmensének távlatos nézete. Meg kell jegyeznünk, hogy az ábrák nézete egészen szabadon van tartva, mivel a találmány szerinti áramfejlesztőt legalább is percenként 3000 fordulatot végező, 110 volttal és 50 kilovattal dolgozó gépnek föltételezzük. A metszett részeken a ritkán vonalozott helyek magnetikus, míg a sűrűn vonalazott helyek a diamagnetikus részeket jelölik. A mágneses vágat (1. ábra) a negatív (1, 3, 5, 7) és a pozitív (2, 4, 6, 8) övek alkotják, melyeket egymással a magnetikus anyagból való (1, 9, 10, 18, 2), (3, 12, 13, 14, 4), (5, 15, 16, 17), (7, 18, 19, 20, 8) karok kapcsolnak össze, mely karok a (21) gerjesztő csévének magjait képezik. Maga a fegyverzet áll a (22) forgás-tengelvből, mely a (30) támaszokba van ágyazva, (ez utóbbiakból a rajzokon csakis egy látható, a 3. ábrán), mely tengelyre a diamagnetikus anyagból álló (23) koszorú van ékelve s ez utóbbit tetszőleges számú, (az ábrák szerint tíz), magnetikus anyagból álló (24) szelvény vagy szegmens veszi körül, melyek megfelelő (29) anyag segélyével (4. ábra) kifelé egymás között szigetelve vannak s mely szegmensek működés alkalmával a radiális áramok csomópontjait képezik. Ez áramokat a (25) vezetékek egyesítik befelé, melyvezetékek megfelő számú, a (22) tengelyen elrendezett (26) gyűrűkben végződnek, hol az utóbbiak fölött a (27) kerék foglalnak helyet. Ugyanezen áramokat kifelé a (28) gyűrűk gyűjtik össze, melyek fölött a (31) kefék haladnak. A (25) vezetők ós a (26) gyűrűk esetlég előnyösen úgy is elosztha-