38201. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor, ill. szivattyú gőz, gáz, petróleum, benzin, víz, lég stb. számára

(42) dugó zárja el vízmentesen. A hideg vizet a (43) csövön át (1. ábra) bocsátjuk a (28) csapágycsésze vájatába, ahonnan a víz az (1) tengelynek a vájat előtt forgó (44) nyílásain át a tengelybe jut. A tengely gyors forgása közben a (41) spirális a nyíl irányában előre hajtja a vizet, amely a (45) nyílásokon át a (2) forgó-dugattyú belsejébe jön. Ezt lehűtve a (47) nyílásokon át az (1) tengely bal oldalába kerül, ahol a (41) spirális ismét tovább hajtja a nyíl irányában. A (47) nyílásokon át a baloldali (26) csapágycsésze vályatába, onnan a (48) csőbe és a (25) födél és (49) födőlap közti űrbe jön a víz, lehűtve a mótor baloldali födeleit. A födeleknek a rajzon nem látható nyílásain át a víz a (4) henger és az azt körülburkoló (50) lemez közt levő (51) téren át halad (lásd 1., 3. és 4. ábrát), hűti a henger oldalát és a csapok ós a 3. dugattyú ágyait. Most a jobboldali födelek nyílásain át a jobboldali (25) födél és a reáerősített (52) födőlemez közé kerül, itt a jobboldal födeleit s innen az (53) csövön át eltávozik. A víz élénk mozgását hűtő maga az (1) tengely idézi elő a behelyezett spirálisokkal, nincs tehát külön hűtővízszivattyúra szükség (mint pl. jelenleg az automobilmótoroknál) azon esetben, ha nem folyton friss vízvezetéki vízzel hűtünk, hanem a már megmelegedett vizet kellő módon lehűtve ismét a gépbe akarjuk hozni, amikor tehát a víz körforgást végez. A mótor szabályozása ismert szerkezetek segélyével robbanáskihagyással vagy fojtással történhetik. A szerkezet gőzgépnél is előnyösen fölhasználható. Ekkor csak az (a) csapra van szükségünk s ennek is csak egyféle működése lesz, t. i. minden fordulatnál a kazánból az (A) térbe egy bizonyos mennyiségű gőzt bocsát, amely aztán ott végig expandálva, a következő fordulatnál a (B) résznek a küllevegővel vagy kondenzátor térrel állandóan összeköttetésben levő (13) csatornáján át kitolatik vagy a küllégbe, vagy a kondenzátorba. Az (a) csap akkör tehát csakis egy végigmenő réssel van ellátva, melynek szélességét tetszőlegesen szabályozhatjuk. A csap fordulatszáma a motoréval egyezik. Ugyanezen eset áll be sűrített levegőjű motoroknál is stb. Ha a szerkezetet lég-, víz- vagy más folyékony vagy gáznemű anyag szivattyúzására avagy komprimálására akarjuk használni, úgy az (a) csap marad el sa (12) rés a szivattyúzandó közeggel van állandó összeköttetésben, míg a(b) csap az előbb a gőzgépnél leírt példa szerint végzi működését. Mindezen esetekben természetesen hűtésre nincs szükség, tehát elmarad ezen berendezés is, valamint a (36 és 37) vezetékek és a (14 és 15) robbanókamrák is. A szerkezet kombinálható is, mint gőzgép és szivattyú, ha az (a és b) csapokat kellően választjuk és kellő áttevéssel forgatjuk. Előnye e szerkezetnek az eddigiek fölött, hogy kivéve a kis és aránylag könnyű (3) lengő-dugattyút, minden ide-oda mozgó alkatrészt mellőz, következésképen nem ráz és nem kopik annyira, mint az eddig használtak, jóval nagyobb fordulatszámmal (2000—3000-ig is percenkint) járhat, ami ugyanazon munka kifejtésére lényegesen könnyebb és kisebb szerkezetet igényel az eddigieknél. A nagy fordulatszám alkalmassá teszi dinamógépekkel való közvetlen kapcsolásra, szellőztetők, centrifugálszivatytyúk stb. hajtására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs-mótor, illetve szivattyú gőz, gáz, petróleum, benzin, víz, lég stb. számára, jellemezve a gép hengerében a főtengely körül forgó excentrikusan elhelyezett hengeres forgó-dugattyú által, mely forgása közben egyrészt a henger belső falával, másrészt egy a henger vezetékében mozgó lengő-dugatytyúval állandó érintkezésben áll. 2. Az 1. alatt védett szerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (4) henger (21) vezetékében ide-oda mozogható, (3 és 3') részekből álló Iengő-du-