38198. lajstromszámú szabadalom • Kétüléses szelep

változások, melyeket a szeleptest tengely- | irányban szenved a hőmérsékletváltozások folytán, a zárást illetőleg a kúposság arányában csökkennek úgy, hogy a fölvett példánál az oldalirányú tágulás a hosszirányú tágulásnak csupán egy huszadát teszi ki. A szeleptest kúpos alakja azért is fontos, hogy az áteresztőnyílások egyenletesen nyittassanak. Először is mindkét áteresztőnyílásnál keskeny gyűrűalakú rés nyílik, ezután az alsó 4 áteresztőnyílás nyílik egészen, míg egyidejűleg a fölső gyűrűalakú rés bővül, a löket utolsó részében pedig a fölső áteresztőnyílás is teljesen szabaddá tétetik. Az ösmert szelepeknél azon esetben, ha a szeleptestet szintén oly magasra lehetne csavarni, hogy az alsó szeleptányér a fölső áteresztőnyílás fölé kerüljön, a fölső áteresztőnyílás azon pillanatban, melyben az alsó szeleptányér rajta keresztül menne, ismét szűkíttetnék és majdnem teljesen el is záratnék. Ilyképen tehát oly magas löket, mint a találmány szerinti, közönséges szelepeknél nem is volna alkalmazható. Ez már azért sem lehetséges, mert a hengeresen leesztergályozott vezetőszárnyak a szelep újbóli elzárásánál nem találnának vissza tökéletes biztonsággal az áteresztőnyílásokba. A mellékelt rajzban a találmány tárgya az 1—3. ábrában egy példaképem foganatosítási alakjában van föltiintetve és pedig egyenes átömlési csap gyanánt, míg a 4. és 5. ábrák a szokásos szelepszerkezeteket mutatják. 1. ábra az áteresztőszelep zárt helyzetben és függőleges metszetben, 2. ábra a szelepház vízszintes metszete a szeleptest nélkül, 3. ábra pedig a szelepház függőleges metszete a szelep nélkül, 4. ábra az ösmert szerkezetű kétülékes szelep, 5. ábra pedig az ösmert szerkezetű fojtószelep. Az (1) tok belső tere (2) válaszfal segélyével két részre van osztva. A válaszfal úgy vau kiképezve, hogy két szelepüléket és két (3, 4) áteresztőnyílást képez, melyek az (x, y) orsótengelyben egymás fölött feküsznek. A (7) szeleptest kúp gyanánt van kiképezve és a szeleporsó se gélyével oly magasra csavarható, hogy a szelep nyitott állapotában az 1. áh: ,oan pontozottan rajzolt helyzetet fog' .ja el, vagyis (9) alsó széle a (3) fölső iíeresztőnyílás fölött áll és ennek megfelel !eg ezen állásában mindkét áteresztőnyílást teljesen szabaddá teszi úgy, hogy a két Sí ilepülék (zl) távolsága, valamint az átereszti nyílások átmérője aránylag csekély lehet. A találmány tárgyát képező sze ippel a 4—5. ábrában ösmert szelepszerkeze :>k vaunak szembeállítva. A 4. ábrabeli szer ezetnél az egyidejű tömítés az (5 és 6) heh m nem lehetséges, mint a szeleptest hőm< sékletingadozások folytán kitágul. Ugyr-ez áll az 5. ábrában föltüutetett fojtószele re is. Mindkét szelepszerkezetnél a szelepte^; alsó (8) része a szelep nyitott helyzetében a és 4) áteresztőnyílások között marad. A ^ távolság, valamint az áteresztőnyílások átmérője ezen szelepeknél tehát nagyobbra veendő. A mondottakból tehát kitűnik, hogy a találmány tárgyát képező szerkezet nem a 4. és 5. ábrában föltüntetett szerkezetből van levezetve, hanem ettől lényegesen eltér és egészen sajátos. A találmány tárgyát körékes tolattyússzelep gyanánt is foghatjuk föl, melynél azonban nem úgy, mint ezen szelepeknél általában szokásos, a kúpfölület egyrészt a beömlési nyílást és másrészt a kiömlési nyílást zár el, hanem melynél a beömlési keresztmetszet kúpfölület alakjával bír, melynek magassága (zl), átmérője pedig a (7) szeleptest átmérőjével egyenlő és melynél a kiömlőnyílás két körkeresztmetszetü (3 és 4) nyílásból áll, vagy megfordítva. Ezen fölfogás mellett a találmány tárgya az ösmert szerkezetű tolattyús szelepekkel szemben azon sajátossággal bír, hogy a záró körék középső részén a beömlő folyadék, illetve gőz által minden oldalról körüláramoltatik, ami az ösmert szerkezeteknél nem történt és hogy a (7) körék a (3 és 4) áteresz.tőnyílások keresztmetszetének csekély