38193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos célokra való tekercsek előállítására

Megjelent 1907. évi március hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 38193. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Eljárás elektromos célokra való tekercsek előállítására. HOPFELT RÓBERT MÉRNÖK SCHÖNEBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 3-ika Ismeretes, hogy az alumínium már szobahőmérséklet mellett oly sűrű oxydréteggel vonódik be, hogy a fém az időjárás behatásai, különböző vegyszerek stb. ellen megvédetik. Magasabb hőmérsékletnél ezen réteg sűrűbbé lesz, azonban nem pattogzik le. Ezen réteg az elektromos árammal szemben oly nagy ellenállást fejt ki, hogy körülbelül 05 voltnyi feszültségkülönbséget kell alkalmazni, hogy az oxydréteg áthatoltassék. Az alumínium ezen tulajdonsága hasznosíttatik az alábbiakban leírt célra. Ily módon mágnesorsók, szolenoidok stb. csupasz aluminiumdróttal 'tekercselhetők, melynek egyes menetei oly módon érintkeznek, mintha a drót külön szigeteléssel bírna. Az áram tehát mindig az egész dróton áthalad és nem áramlik közvetlenül az egyik menetből a másikba, míg két menet között a feszültségkülönbség 05 voltnál kisebb. Természetes, hogy egy ily tekercs egyes rétegei valamely szigetelés közbehelyezése által egymástól elkülönítendők, minthogy a rétegek között nagyobb feszültségkülönbség lép föl. Az oxydréteget mesterségesen is erősbíthetjük, amennyiben az aluminiumdrótot nátronlúgba vagy hasonlóba mártjuk, vagy egyidejűleg a fürdőn elektromos egyenáramot küldünk át aképen, hogy az alnminiumdrót a pozitív elektródát képezze vagy pedig az aluminiumdrótot a levegőn melegítjük. Az ily módon előállított oxydrétegek azonban a tekercsek tekercselésénél könynyen leválnak úgy, hogy csak az ezen helyeken azonnal újból képződő természetes oxydréteg jön szigetelő gyanánt tekintetbe. Az aluminiumdrót mesterséges oxydálása tehát nem nyújt nagy előnyöket, azonban hátrányosnak sem mondható. Ha a tekercset készre tekercseltük, akkor a tekercset a fönt megadott eszközök valamelyikének segélyével preparálhatjuk. Ezen esetben az is elegendő, ha a tekercseket vízzel itatjuk és azután áramot vezetünk át rajtok, a szigetelést ily módon annyira növelhetjük, hogy nagy feszültség szükséges ahhoz, hogy a szigetelés átüttessék. Legtöbb esetben azonban a kész tekercseket sem kell mesterségesen szigetelni, mert az oxydréteg a használat és a nedvesség folytán önmagától erősbödik. Előnyös tehát az egyes drótrétegek között alkalmazott betéteket hydroszkopos anyagból, például aszbesztből készíteni, hogy kellő nedvesség szívassék föl. Míg tehát az összes organikus vagy más fölhelyezett szigetelőszerek idővel törékenyek lesznek és nedvesség fölszívása foly-