38183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbanó szerekkel dolgozó erőgépek üzemben tartására

— 2 — Hogy ezt valamely oxygén és tüzelő­anyag töltéssel üzemben tartott gépnél fo­ganatosíthassuk, esöppfolyós oxygént vékony sugárban és evvel egyidejűleg valamely esöppfolyós vagy gázalakú tüzelő anyagot (esetleg szénport) ugyancsak vékony su­gárban két különböző nyíláson a hengerbe vezetünk, úgy, hogy a két sugár csakis itt, a meggyújtása helyén találkozzék, vagyis a robbanó anyagot nem készítjük el, hanem a beáramló sugarak mennyiségének megfe­lelően csakis elégés közben létesül, a két sugarat a kívülről működtetett vezérmű segélyével bármely pillanatban tetszés sze­rintmegszakíthatjuk, lassíthatjuk vagy gyor­síthatjuk, mi a régebbi eljárásoknál, hol a kész robbanóanyag egész tömege egyszerre robbant föl, lehetetlen volt. Minthogy az egyes alkotórészeket bevezető sugarak sza­bályozása a dugattyúlökettől függésben vé­gezhető, az elégést oly módon is lehet ve­zetni, hogy ne hirtelen nyomásemelkedés, hanem mérsékelt nyomás létesüljön, melyet tetszés szerint lehet szabályozni. Az így szabályozott nyomás a dugattyút előre hajtva, munkát végez. Az oxygént nemcsak esöppfolyós alak­ban, hanem gázállapotban is be lehet ve­zetni, vagy pedig egymagában is meg­süríthető a hengerben, minek megtörténte után a robbanóanyag másik alkotórészét, a szénport vagy szénhydrogént szórja, fújja vagy fecskendezi, vagy más módon vezeti be egy alkalmas berendezés egyidejű meg­gyújtása mellett a hengerbe. A dugattyúra ható nyomás szabályozását a bevezetett szénpor vagy szénhydrogén mennyiségének vagy a bevezetés sebessé­gének szabályozásával végezzük. Teljesen hasonló módon járunk el más robbanó anyagok esetében. Ha pl. a hasz­nált robbanóanyag szénhydrogén és chlór­savas káli és ha a szénhydrogén gázalakú, ezt egymagában sürítjük meg a hengerben és azután a poralakú chlórsavas kálit fúvat­juk be. Ha a szénhydrogén esöppfolyós, azt elpárologtathatjuk, vagy elporlasztkatjuk és valamely gázzal (pld. nitrogénnel) mint át­vivővel keverve megsüríthetjük és azután I a chlórsavas kálit ugyancsak befúvathatjuk. Ép így járunk el, ha esöppfolyós szénhyd­rogén helyett szénport használunk. Ennél az eljárásnál igen sok esetben oly magas hőmérséklet létesül, hogy annak géphenger ellen nem állhat. A hőmérséklet csökkentését minden oly esetben, melyben ez kívánatos, az egyik vagy összes alkotó­részeknek közömbös anyaggal való keveré­sével csökkentjük, mely a használt anya­goknak egymásra gyakorolt chemiai hatá­sát nem befolyásolja, az égéstermékek feszültségét és hőfokát azonban csökkenti. Ily közömbös anyagok pld. gázalakú al­kotórészek esetében víz vagy vízgőz, szén­sav, nitrogén stb. vagy ily gázok vagy gőzök tetszőleges keveréke, szilárd vagy esöppfolyós alkotórészek esetében pedig kö­zömbös keverőanyagok gyanánt használható keményítőpor, tapló, alkohol, pamutpor, kö­zömbös sók stb. Ha a robbanóanyag mindkét alkotórésze gázalakú, pld. ha ezek gázalakú (vagy gőz­alakú vagy szétporlasztott) szénhydrogének és oxigén, vagy tiszta hydrogén és oxigén (durranógáz), a két gáz (vagy gőz) egyikét magában, illetve közömbös anyagokkal ke­verve, a hengerben megsüríthetjük és a másikat ugyancsak magában vagy keverve, meggyújtás közben tetszőleges lassan ve­zethetjük a hengerbe. Oly robbanóanyagoknál, melyek kettőnél több alkotórészből állanak, vagy az összes alkotórészeket elkülönítve, vagy kettőt vagy többet egymással keverve vezetünk be és csak az utolsó, a robbanóanyagot ezzé tevő alkotórészt vezetjük be elkülönítve. SZABADALM IIGÉNY. Eljárás robbanószerekkel dolgozó erőgépek üzemben tartására, azáltal jellemezve, hogy a robbanóanyag egyes alkotóré­szeit tiszta vagy közömbös anyagokkal kevert állapotban egyenként sürítjük meg és oly módon vezetjük be a munka­hengerbe, hogy ebben ne hirtelen nyo­másnövekedéssel járó robbanás, hanem az egyes alkotórészek lassú vegyiilése

Next

/
Oldalképek
Tartalom