38173. lajstromszámú szabadalom • Újítás űrlövedékeken, aknákon és hasonlókon

— 3 — csavarva, amely dugasz a töltény töltésétől (f) nemezgyűrű által van elválasztva úgy, hogy a lőpor nem juthat a csavarmenetekhez. Az (a) cső a (g) dugóval van lezárva, melybe a (h) gyújtószög van csavarva, melynek csúcsa a (g) és (e) dugók közötti térbe nyúlhat, de a (h) gyújtószög annyira kicsavarható, hogy a csúcs nem áll ki a (g) dugasz alsó lapjából. A (d) töltény az (i) rúgó által tartatik rendes körülmények között a (h) gyujtószögtől távol. Az (al) rész alatt a gyújtócsatornát tartalmazó (j) henger van elrendezve, melyen a (k) gyújtócsatorna spirális alakjában halad körül és az (1) ónköpennyel van burkolva, mely beosztással van ellátva és melynek a gyújtócsatornához viszonyított helyzete pontosan és elmozgathatatlanul szabályozható, úgy mint a közönséges időző gyújtóknál. A gyűjtőcsatornát hordó henger és köpenye az (al) fenék és a lövedék fenekébe csavart (n) dugasz által beszorított (m) gyűrű közé van fogva. Az (11) dugasz az (0) nyúlvánnyal van ellátva, mely a lyukgatott (p) csőbe csavarható, melynek belsejében a (q) gyújtószög és az (s) gyutaccsal fölszerelt (r) gyújtótöltény vannak elhelyezve. A gyújtószög a gyutacstól a (t) rúgó által tartatik távol. Az így összeszerelt gyújtószerkezet az ürlövedék robbanó töltésétől a (v) köpeny által van elválasztva, mely megengedi, hogy a gyújtószerkezetet könnyen helyezhessük be és vehessük ki anélkül, hogy veszélytől kellene tartani. A gyújtószerkezetet az elérni kivánt hatásnak megfelelőleg különféleképen állíthatjuk be: 1. Fölcsapódás alkalmával való fölrobbanáshoz. A (h) gyújtószöget fenékig becsavarjuk, amint ez a rajzban látható. Ha ekkor a lövedék ellenállásra talál, a (d) töltény a tehetetlenség által előre röpíttetik, miáltal a (h) gyújtószög a (d2) gyutacsra üt és a (d) töltényben lévő lőport fölrobbantja, ezáltal az (a) cső és (v) hüvely szétrobban és az ürlövedék robbanó töltése is fölrobbantatik. 2. Meghatározott távolságban való szétrobb a 11 á s. Ezen célból a (h) gyújtószöget kicsavarjuk úgy, hogy hatáson kívül helyezzük, ezután a (k) gyújtócsatorna egyik gyújtónyílását a robbanási helynek megfelelőleg az időző gyújtóknál ismert módon kinyitjuk. A kiröpítés pillanatában az (r) töltény a tehetetlenség folytán a (q) gyújtószögre üttetik és az ily módon fölrobbant (r) töltény tüze a (p) cső furatain át a (k) gyűjtőcsatornának adatik át, mely bizonyos idő múlva az (a2) csatornákban lévő robbanó keveréket fölrobbantja, ami által a (b) gyújtószög a (dl) gyutacs fölé röpíttetik, mely a (d) töltényt fölrobbantja. A lövedék szétrobbantása az előbb leírt módon történik. 3. A lövedék fölcsapódás a és behatolása után való fölrobba-11 á s. Ha azt akarjuk, hogy a lövedék csak akkor robbanjon föl, ha a tárgyba, melyre fölcsapódott, már behatolt, úgy járunk el, mint 2. alatt, azonban az utolsó nyílást a (kl) ponton nyitjuk ki a gyújtócsatornában. Ekkor a lőpor az egész (k) gyújtócsatornán végig fog égni, mielőtt az (a2) csatornában lévő robbanó keveréket fölgyújtaná úgy, hogy a lövedéknek elég ideje van a szétrombolandó tárgy belsejébe fúródni, mielőtt szétrobbanna. Megjegyzendő, hogy az esetben, ha az (r) töltény nem vetíttetnék a (q) gyujtószögre, a lövedék mégis fölrobbanna, mert fölcsapódása alkalmával a (q) gyújtószög fog az (s) gyutacsra ütni és ekkor fogja az (r) töltényt fölrobbantani. Végül az (n) dugóba a keskeny (u) csatornát fúrhatjuk, melybe a lövedék kilövése alkalmával a lövegből a lőporgázok behatolnának és a (q) gyújtószöget nyomásuk folytán az ^(s) gyutacs felé löknék. Ezen esetben a (q) gyújtószöget még el is hagyhatnék és a lőporgázok közvetlenül meggyújtanák az (r) töltényben lévő lőport és gyutacsot sem kellene alkalmazni. Ha az (u) csatornát nem akarjuk használni, úgy az (x) csavarral elzárjuk. Azáltal, hogy a gyújtószerkezet és a gyújtócsatorna a lövedék belsejében van elrendezve, a lövedék sima csúccsal bírhat,