38171. lajstromszámú szabadalom • Javítások súrlódó kapcsolásokon
miáltal a (10) éket vagy emeltyűt az (x) pontról fölemelte és maga a (14) csap képezi az ék vagy emeltyű forgáspontját úgy, hogy a kapcsolásra ható terhelés megnagyobbodásánál a hasított (5) gyűrű húzása folytán a (10) ék vagy emeltyű a (14) csap körül önműködően tovább lendíttetik, ami a hasított gyűrű kiterjeszkedését növeli úgy, hogy a gyűrőre ható erő kellőképen növeltetik. Látható, hogy a 7. ábrában föltüntetett helyzetnél a (10) ék vagy emeltyű elsőrendű emeltyűt képez, mely (x) támaszpontal bir s melyre az erő a(14) csapnál hat míg terhelésta hasított (5) gyűrű képezi. Azonban ha a (14 csap jobban balra mozgattatik, akkor a (10) ék vagy emeltyű harmadrangú emeltyűvé alakul át, melynek alátámasztását a (14) csap képezi és melyre az erő a 8. ábrában (y)-a jelölt pontnál hat, míg a terhelés a (z) pontnál hat az emeltyűre. A kísérletek azt mutatták, hogy a fönt leírt szerkezet alkalmazásánál a kapcsolás sokkal fokozatosabban iktatható be és pedig a legkisebb lökések nélkül, melyek igen hátrányosak, különösen azon gépeknél, melyek fogaskerékáttételekkel bírnak. A fönt leírt kiviteli alaknál a (10) ék vagy emeltyű mindkét oldalán egy-egy (14) csap van elrendezve, azonban magától értetődik, hogy a csapok egyike csak az (1) hajtó rész bizonjos irányú forgásánál lép működésbe, míg a másik (14) csap csak akkor működik, ha a forgás ellentétes irányban történik. A (10) emeltyűnek a hasított (5) gyűrűn kívül való elrendezése azon nagy előnyt adja, hogy a kapcsolás méretei minimálisra csökkenthetők, amennyiben csak a hasított (5) gyűrű elhelyezéséről kell gondoskodni. A 9. ábra a hasított (5) gyűrű egy másik kiviteli alakját mutatja, melynél a gyűrűt (15) fémszalag veszi körül. A szalag két vége vége (16) behajlítással bír és hasított gyűrűben kiképezett (17) kivágásba kapaszkodik, mely kivágás célszerűen szemben fekszik azon oldallal, melyen a hasított gyűrűvel a (10) ék vagy emeltyű kapcsolatban áll. Ezen (15) szalag a kapcsolás (I) hajtó részéhez hozzáfekvő súrlódó fölületet képezi és ha az (1) rész a nyíl irányában forog, akkor a szalag a föltüntetett helyzetbe tolatik, melynél a szalag jobb oldali meghajlított (16) vége a hasított gyűrű (17) kivágásába kapaszkodik, hogy a hasított gyűrűt maga után húzza. Megjegyzendő, hogy az (1) rész forgásirányának megváltoztatásánál a (15) szalag ellentétes irányban mozgattatik, azaz baloldali meghajlított (16) vége jön kapcsolatba a hasított gyűrű (17) kivágásának falával és ezáltal a forgás irányában hasonló húzást fejt ki a hasított gyűrűre. Ezen szerkezet előnye abban áll, hogy az (1) rész a hasított (5a) gyűrűre húzóhatást fejt ki, megkülönböztetésül a lökőhatástól, mely a hasított gyűrűre akkor fejtetik ki, ha az említett szalagot nem használjuk; ezen elrendezés folytán a kapcsolás sokkal simábban történik és még kevésbbé van lökéseknek kitéve. A 10. és 11. ábrák a hasított (5) gyűrű további kiviteli alakjait mutatják. A 10. ábra értelmében a hasított gyűrű két részből áll. A két rész azon egymásfelé fordított (18) fölületei, melyek a (10) ékkel vagy emeltyűvel érintkező fölületekkel szemben fkeszenek, a hasított gyűrű középpontja fölé szétágaznak. A (18) fölületek között (19) ék van elrendezve, mely a (20) rúgó egyik végére támaszkodik. A hasított gyűrűnek a (18) fölületek meghosszabbítását képező toldatai (21) hasítékkal bírnak, mely hasítékok a (20) rúgó végének befogadására szolgálnak, amikor a rúgó a (19) éket kifelé nyomja. Ezen elrendezés segélyével az (5) hasított gyűrű minden kopása önműködően kiegyenlíttetik, amennyiben kopás esetén a (20) rúgó a (19) éket kifelé nyomja, miáltal a hasított gyűrű két része egymástól jobban eltávolíttatik. A rúgó igen gyöngére készíthető, minthogy világos, hogy a (18) fölületek kis szöggel való elkülönítése folytán a hasított gyűrűnek a (19) ékre kifejtett nyomása nem nyomja ismét vissza ezen éket, mert a (18) fölületek és a (19) ék között a súrlódási ellenállás kicsi. A 11. ábrabeli berendezés ugyanoly szerkezettel és működési móddal bír, mint a 10. ábrabeli szerkezet és a kettő közötti különbség csak az,
