38169. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó rendszerrel bíró mérőműszereknél egyenes irányú mutatókitérések létesítésére

Megjelent lí)<)7. évi március lió 12-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 38169. szám. VII/'f. OSZTÁLY Berendezés forgó rendszerrel biró mérő műszereknél egyenes irányú mutatókitérések létesítésére. SIEMENS & HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 3-ika. Találmányunk oly mérőműszerekre vonatkozik, melyeknél a mérést eszközlő erő valamely forgórendszert térít ki. Ily műszerek eddig akként voltak szerkesztve, hogy a kitérő résszel egy mutató volt mereven kapcsolva, mely egy köríven kiképezett lépték fölött mozgott. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy a leolvasást — különösen nagyobb kitérések esetében—csak kényelmetlenül lehetett végezni. Ez a körülmény különösen fontos az újabb időben kapcsoló tábláknál gyakran alkalmazott profilműszerek esetében. Ismeretes ezen hátrány megszüntetésére valamely módon egyenesben vezetett, önálló rendszer alkalmazása, melyet a műszer kitérő része által az egyik vagy másik irányban bekapcsolt segéderő állít be. Ily módon sikerül ugyan a mutató egyenes irányú kitérését biztosítani, azonban az erre szolgáló berendezések oly bonyolultak, hogy általános alkalmazásuk ki van zárva. Találmányunk szerint a jelzett hátrány elkerülésére a műszerrel egy rudazat van kapcsolva, mely a mutatót egyenes vonal mentén vezeti, úgy hogy az egy vagy más irányú kitérés egyenes lépték fölött történhetik. Erre a célra általában minden egyenesbe vezető mechanizmus alkalmas, mert gyakorlatban szokásos méretek esetében az egyenesbe vezetés mindig elég pontos. A csatolt rajz 1. ábrája találmányunk egy foganatosítási alakjának sémája, az egyenesben való vezetésre úgynevezett elipszisvezető szolgál. A rajzon (a) a műszer forgástengelye és ha a műszer kitér, eme kitérését a (b) kar és (c) hajtórúd a (d) mutatóra viszi át. A mutatót az (f) vezetőrúd (e) pontja vezeti a (g) pont körül leírt és egy elipszist helyettesítő köríven, míg a (h) csapját egy egyenesbe vezetés vezeti a (g) ponton átmenő egyenesben. Ha a leírt rudazat részeit megfelelően méretezzük, az (i) pont közel az (m, m) egyenesen fog mozogni. A leolvasására az (i) pontnál alkalmazott csúcs és az (m, m) egyenesen kiképezett lépték szolgál. Lényegesen egyszerűsíthetjük a leírt szerkezetet oly módon, hogy a műszer mozgórészét az egyenesben vezető berendezésnek valamely fix pontja körül vezetett tagjával egyesítjük. Ily módon a csuklók száma csökken és a mérés pontosabbá válik. A 2. és 3, ábrán ily berendezés két nézete lát-