38162. lajstromszámú szabadalom • Lefelé fordított gázizzó fénylámpa

kivezető nyílás részleges összeszűkítése által, a többi ábrabeli alakoknál pedig ezen nyílások tagozása által érjük el. Az 1. ábrán látható (a) gázkúp (b) keverőkamrájákoz a (c) keverőcső vízszintes helyzetben csatlakozik; a (d) izzótestet egy (f) üvegbura veszi körül, melyből az égéstermékek (g) nyíláson keresztül távoznak. Ezen (g) nyílás — a találmány lényegének megfelelően — (h) hasítékká szűkül össze, mely egészen a foglaló karimáig nyúl, sőt még ezt is áttöri. A (h) hasítékon keresztül már most az égéshez szükséges levegő állandóan beszívatik, anélkül, hogy a belépő levegő a gyorsan elvonuló égéstermékárammal egyesülne. A rajzon a (k)-val jelölt nyilak a távozó égéstermékek áramlási irányát, míg az (i)-vel jelöltek a beszívott levegőáram irányát jelölik. Amellett, hogy elválasztó közegek alkalmazása nélkül célszerű levegőbevezetést létesítettünk, a burának jelen foganatosítási alakjánál még azt az előnyt is biztosítjuk, hogy az izzótest igen egyszerű módon kicserélhető, anélkül, hogy az égőt széjjel kellene szedni, vagy pedig, hogy a burán csuklós szerkezetet kellene alkalmazni. Azáltal pedig, hogy az üvegbura fölső hasítéka a bura eltávolításakor a keverőcső meggörbített végén keresztül húzható, lehetővé van téve, hogy a foglalatnál lévő nyílást jóval kisebbre készítsük, mint az más buráknál lehetséges. Ez az előny főleg ott érvényesül, ahol a foglalat vagy megerősítő szerkezet nem zárt, — mint az 1. ábrabeli elrendezésnél — hanem nyitott kengyelből áll (lásd az la ábrát), amennyiben a nyílás csekély átmérője mellett a meleg eltávozása legalább lehetőség szerint korlátolva van. A 3. ábra a találmánybeli vízszintes keverőcsövű lámpa egy más szerkezeti megoldásának fölülnézete. Itt a nyílás az üvegbura anyagából képezett (m) áthidalás segélyével oly módon van tagolva, hogy az izzótest fölötti nagyobb (g) nyílás az égéstermékek elvezetésére, az elkülönített hasítékszerű (h) nyílás ellenben a friss levegő bevezetésére szolgál. A fölszálló égéstermékek aránylag erős áramlása következtében az égéshez szükséges levegő injektorszerűleg szívatik be a (h) nyíláson keresztül, mimellett az égéstermék melege által — anélkül azonban, hogy az a levegővel keverednék — a beszívott levegő részben előmelegíttetik. A 4. ábra egy a 3. ábrán látható, vízszintes keverőcsővel bíró lámpa elve szerint készült további szerkezeti megoldás ugyancsak fölülnézetben. Az itt látható (g) nyílás, mely körülbelül az izzótest függélyesébe esik, ismét az égéstermékek elvezetésére szolgál, míg az ugyancsak az üvegbura anyagából készült elválasztó (m) áthidalás segélyével elkülönített (h) nyíláson keresztül a friss levegő vezettetik be. Az injektorszerü hatás teljes mértékben érvényesül akkor is, ha a két nyílást elválasztó áthidalást tetemesen szélesebbre választjuk úgy, hogy a friss levegőt bevezető nyílás a bura egyik oldalára kerül. pl. ha az égéstermékek elvezetésére szolgáló nyíláshoz képest derékszög alatt van elrendezve. Az 5. ábrán végül egy oly szerkezeti megoldás látható, melynél a nyílás egy (m) betét által, mely a burába benyúlhat és reflektoralakú, valamint beállítható lehet, van két részre osztva; ebben az esetben a példaképen retiektorszerű (m) betét a 3. és 4. ábrán föltüntetett (m) áthidalás helyét foglalja el. Ekkor is föllép természetesen az injektorszerü hatás és a friss levegő a (h) nyíláson szivatik be anélkül, hogy a távozó égéstermékekkel keverődhetnék. Az égéstermékek ugyanis elkülönülve távoznak és a friss levegőt a számára elrendezett (h) nyíláson át egyenletes áramlással szívják be a burába, ahol a friss levegő az izzótest köré vezettetik. A levegőhozzávezetésnek fönt ismertetett módozatainál a lángra befolyást nem gyakorol az sem, ha a küllevegő erősebb mozgásban is van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lefelé fordított gázizzófény-lámpa teljesen vagy részben vízszintesen elrendezett keverőcsővel, jellemezve azáltal,