38151. lajstromszámú szabadalom • Csomagoló lap fémpénz számára

Megjelent 190?. évi március lió ll-én. MAGY. -fw KIR. SZABADALMI HIYATAL SZABADALMI LEI RAS 38151. szám. vr/a. OSZTÁLY. Csomagoló lap fémpénz számára. MIHALIK SAMU BANKTISZTVISELŐ KASSÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 10-ike. A fémpénznek úgynevezett tekercsekben való csomagolása már gyakori és súlyos visszaélésekre szolgáltatott okot. Az ily visszaéléseknek elejét veendő, javaslatba hoztak már oly csomagoló lapokat, melyek a pénztekercs hosszirányában egy keskeny hasítékkal bírnak, hogy a pénzdarabok kí­vülről láthatók legyenek. Az ily lapok azonban a hosszú hasíték folytán igen könnyen kiszakadtak és így a gyakorlat követelményeinek nem feleltek meg. Megkisérlették ugyan ezen lapoknak ellenálló képességét az említett hasíték mentén fölragasztott átlátszó celluloidcsík­kal fokozni, a lapok azonban ekkor sem voltak elég tartósak, a celluloidcsík pedig megdrágította a lapokat és merev struk­túrája folytán a göngyölítésnél igen gyak­ran átszakadt és megnehezítette a göngyö­lítést. A jelen találmány tárgya már most oly csomagoló lapok, melyeknél >őzen hátrányok azáltal vannak megszüntetve, hogy a lapok­ban a pénzdaraboknak kívülről való látha­tóvá tétele céljából két vagy több sorban és egymáshoz képest eltoltan lyukak van­nak elrendezve. Ezen elrendezés folytán mindegyik pénzdarab az egyik vagy másik lyuksorban kívülről látható anélkül, hogy az imént említett hátrányok fölmerülnének, amennyiben a lyukak a lapokat csak oly csekély mértékben gyöngítik, hogy az a gyakorlat szempontjából számba sem jö­het, A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező csomagoló lap egy foganatosítani alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a nyitott lapnak fölülnézete; a 2. ábra az ezen lapba begöngyölt pénz­tekercsnek fölülnézete. A papirból vagy tetszőleges más, a cél­nak megfelelő anyagból készített (1) lap a szokásos alakkal és a pénzdarabok nagy­ságának és számának megfelelő méretek­kel bír. A találmány szerint már most az (1) lapban és pedig a csomagolandó pénz­tekercs hosszirányában fekvő két vagy több sorban a köralakú (2) lyukak vannak kiképezve. Az egyik sornak lyukai a má­sik sor lyukaihoz képest eltoltan vannak elrendezve és mindegyik lyuknak átmé­rője nagyobb, mint a szomszédos lyukak közötti távolság.' A lyukaknak ezen elren­dezése és méretezése folytán a lapba be­göngyölt pénztekercsnek mindegyik (3) pénzdarabja (2. ábra) az egyik vagy másik lyuksor egyik lyukán át kívülről látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom