38123. lajstromszámú szabadalom • Gázerőgép
fokú kompresszió esetében számos fokozat- , ban dolgozó kompresszor szükséges, végül a kompresszor hatásfoka sem a legkedvezőbb. Ez az utóbbi körülmény igen fontos, mert a kompresszor hatásfoka a gázgépben végbemenő körfolyamatra lényeges befolyást gyakorol. Valamely kompresszor, mely egy adott nagyságú motornál szükséges, kétféle okból idéz elő munkaveszteségeket: először magában a kompresszorban lépnek föl veszteségek, másodszor pedig a motorban magában is keletkezik bizonyos veszteségtöbblet annak következtében, hogy a motor teljesítményét a kompresszor üzemben tartása céljából nagyobbítani kell, tehát a kompresszor okozta veszteségek két irányban válnak érezhetőkké. Ezeket a nehézségeket oly módon kerülhetjük meg, hogy a gázokat nem közvetlenül a kompresszorban sűrítjük, hanem a munka átvitelére folyadékot használunk. Minthogy valamely folyadék fajsúlya mindig nagyobb, mint bármely gázé, adott térfogatú folyadékban több munkát lehet fölhalmozni, mint ugyanakkora térfogatú gázban, ezért oly berendezés térigénye, mely bizonyos energiamennyiséget folyadékra visz át, jóval kisebb, mint oly berendezésé, mely ugyanezt az energiát gázra viszi át és ha a folyadékban fölhalmozott energiát a gázra átvivő berendezést megfelelően választjuk meg, sikerülhet azt elérni, hogy az energiát a folyadékra és erről a gázra átvivő berendezés összes térigénye kisebb lesz, mint ama berendezés térigénye, mely ugyanezt az energiamennyiséget közvetlenül viszi át a gázra. Ilyen megfelelően megválasztott, az energia közvetett átvitelére szolgáló berendezés térigénye tehát kisebb, mint az energiát közvetlenül átvivő berendezésé. Megjegyzendő még az is, hogy az ily közvetve ható berendezés hatásfoka is jobb, mint a közvetlen hatású berendezéseké. Találmányom föntebb kifejtett alapelvét oly módon valósítsa meg, hogy a gázokkal nem kevert és ezektől elkülönített folyadékban helyzeti vagy mozgási energiát közlök, tehát a folyadékot gyors áramlásnak indítom vagy nyomás alá helyezem és az* után kifolyni engedem, vagy nagyobb magasságra emelem föl stb. Az ekként helyzeti vagy mozgási energiával fölruházott folyadékot most már a gázhoz vezetem, hogy energiáját a gázzal közölhesse. Lehet pl. a gázt az áramló folyadék által leszívatni vagy elragadtatni, vagy pedig a fölemelt folyadékot egy vagy több, a megsűrítendő gázzal kapcsolt csőben időszakosan leesni engedni, mikor a folyadékoszlopban közök létesülnek, illetve az oszlop egyes folyadékdugattyúkra oszlik, melyek közé a gáz beáramlik és melyek a közöttük levő gázt megsűrítik. A folyadék a benne levő energiát minden esetben leadja a gáznak, miközben a kinetikus energiája ismét csökken. Ezt a folyadékot a gáztól való elválasztása után zárt körfolyamban vezethetjük ama ponthoz, hol abba a kinetikus energiát bevittük, úgy hogy a folyadékban még hátra maradt kinetikus energiát újból fölhasználhatjuk. Az energia átvitele a folyadékról a gázra oly módon történhetik, hogy ekkor csak kis veszteségek lépjenek föl. Az energia átvitele közben a gázokat hűtjük is, tehát ezek kompresszióját nem adiabatikusan, hanem hő elvonása mellett végezzük. mi a munkaszükségletet csökkenti. Nem szükséges, hogy a komprimálást teljesen folyadék közvetítésével végezzük, lehet a folyadék közvetítését a kompresszió csak egy részének elvégzésére fölhasználni, többi részét pedig más, az adott esetben legelőnyösebbnek bizonyuló módszer szerint végezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázerőgép, melynél a levegőnek és a gáznak, továbbá az égésterményeknek az üzem szempontjából szükséges kompressziója a gép munkát végző részein kívül történik, azáltal jellemezve, hogy a komprimálandó gáz folyadék áram közvetítésével nyeri a szükséges energiát. 2. Az 1. alatt védett gázerőgép egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,
