38112. lajstromszámú szabadalom • Elektromos távírórendszer

- 3 — pulzus küldetik a vezetékbe. Ily módon két pont, két vonal és két pont vitetik át, mely az európai távírórendszer kérdőjelét, vagy az amerikai távirórendszernél a közlés befejezését jelzi. A 3. ábra ugyanezen rendszert szalagtranszmitter alkalmazásánál mutatja. A 4. ábra másik kivitelt mutat, mellyel a vevőn a vonalvezetékbe küldött egyenlőtlen impulzusok által szintén szabályos Morse-jelek kaphatók. Ezen kivitelnél a folytonos pont-impulzusok szintén a fönt leírt módon bontatnak föl a vevőállomáson. A vonaljelek két ellentétes polaritásu rövid impulzus által képeztetnek, mely impulzusok egyike a vevő polarizált (s) relaisjének armatúráját a működő helyzetbe mozgatja és addig hagyja ezen helyzetben, míg a rövid ellentétes impulzus a közöknek megfelelő helyzetbe viszi. Ezen elrendezésnél a jelek fölvételére egy polarizált és egy neutrális relais alkalmaztatik, melyek sorozatosan kapcsoltatnak, mi mellett a polarizált relais-t az áramváltások működtetik, és a neutrális relais-t fokozott potenciával bíró áramok működtetik, melyek polaritása ugyanaz, mint azon, a közöknek megfelelő áramok polaritása, melyek a polarizált relais-t működtetik. Ily módon a pontokat vagy vonaljeleket átvivő összes egymásra következő impulzusok ellentétes polaritással bírnak. Ezen kiviteli alak következőképen mű7 ködik: Ha a (15) rúgókontaktus a (21) kontaktus fölött mozog, akkor pl. két pontnak megfelelő impulzus küldetik a főtelep pozitív sarkához. Iízen impulzus az (s) relais armatúráját nyitott helyzetben tartja, ellenben a neutrális (27) relais armatúráját vonzza, miáltal az (x) és (2) mágnesek áramköre záratik és a fent leírt módon önműködően pontok állíttatnák elő. Ha a rúgó a (22) kontaktusra mozog, akkor a fölosztott telepből kiinduló negatív impulzus az (s) relais armatúráját a jelek előállításának megfelelő helyzetbe hozza, a (2) mágnes áramköre záratik, mely áramkör addig marad zárva, míg az (s) relais armatúrája nyugalmi helyzetébe visszamozog, amit a (15) rugónak a (23) kontaktusra való mozgása létesít; ezáltal a végleges (14) vevőn vonaljel állíttatik elő. Ha a (15) rúgó a (24) és (25) kontaktusokkal jön érintkezésbe, akkor egy másik vonaljel állíttatik elő, míg a rugónak a (26) kontaktussal való érintkezésénél, két pontnak megfelelő impulzus vitetik át, miáltal az emiitett módon kérdőjel, vagy a közlemény befejezésének megfelelő jel, azaz két pont, két vonal és két pont állíttatik elő. A (22 23 24 és 25) kontaktusok által küldött impulzusok nem bírnak oly erővel, hogy a neutrális (28) relais-t befolyásolhatnák. Az 5. ábra oly berendezést mutat, mely kábelsürgönyzésnél a pontok és vonalak összetett átvitelére és végleges fölbontására szolgál. Az összes jeleket, úgy a pontokat, mint a vonalakat és pedig akár egyet vagy többet, egyetlen impulzus viszi át, melynek tartama megfelel az átviendő pontok vagy vonalak számának. Ezen elrendezésnél (28 29) kábelbillentyú pont-és vonalemeltyűit jelzi. (30) a főtelepet, (31). a (32 33 34 35) helyi mágnesek működtetésére szolgáló helyi telepet jelzik. Ha a (28) pontbillentyű záratik, akkor a (32) mágnes a (36 37) kontaktusokon, (38 39) drótokon, (z 1) kontaktusokon és a (31) telepen át záratik. A (31) mágnes áramkörének zárása a (33) mágnes áramkörének a (3 4) kontaktusoknál való zárását eredményezi és a fönt leírt módon önműködő rezgést állít elő. Ha a (29) vonalbillentyű záratik, akkor a (40 41) kontaktusok érintkezésbe jönnek és a (34 35) mágnesek emeltyűi a fönt leírt módon önműködően rezegnek. Minthogy mindegyik helyi áramkör a pontok részére (36 37) kontaktusoknál, a vonaljelek részére pedig a (40 41) kontaktusoknál záratik, ennélfogva a (30) főtelep szokásos kábelkontaktusok által kapcsoltatik úgy, hogy pl. «shoot». szó átvitelénél öt impulzus küldetik, mimellett a rezgő mágnesek a kezelő figyelmének fölhívására a szabályos jeleket hallatják, melyek tizennégy impulzust tartalmaznak. A vevővégen az összetett impulzusok, akár