38110. lajstromszámú szabadalom • Szövetsúroló gép lengő vagy körben forgó pengékkel

— 2 — Az 1. ábrán föltűnte tett módon sugárirá­nyú (a) karokra erősített négy (c) penge képez egy súroló szárnyat. A gép munka­szélességére elosztott szárnyaknak a bal­oldalon lévő része a baloldalt rajzolt szárny értelmében, a jobboldalon lévő rész pedig a jobboldalt rajzolt szárny értelmében vé­gez körforgást úgy, hogy a többé vagyke­vésbbé rugalmas (d) alapon vezetett (e) szövet középtől kiíelé mindkét irányban ki­simíttatik. A rajz két középen lévő (b) szárnyat mutat be. Minden szárny pengéi fölváltva jutnak működésbe, míg időköz­ben az (e) szövet tovább vezettetik. Ha föltesszük, hogy a munkát végző (c) penge mindenkor az (f) vonalon (1. és la. ábra) éri a szövetet, akkor az első hatás abban áll, hogy a szövet kifeszíttetik. Csak miután ez megtörtént és a súroló pen­gék elfordulás által, például az 1. ábrán pontozva rajzolt helyzetbe jutottak és a szövetet annyira megfeszítették, hogy az azelőtt (f)-nél lévő láncfonalak most (fl)­nél vannak (la. ábra), kezdődik a pengék tulaj donképeni súroló hatása. Ha a pengék ezután az (e) szövetet elhagyják, ez ere­deti helyzetébe ugrik vissza. Az ezután munkahelyzetbe kerülő (c) súroló pengék­nél mindez ismétlődik. Jelen találmány értelmében a (b) szár­nyak sugárirányú (a) karjaira -több súroló penge van közvetlenül egymás után erő­sítve, minek folytán egy penge a másik­hoz képest előresiet vagy hátramarad. A 2. ábrán minden (a) karra két (c) és (h) penge van szorosan egymás mögött alkalmazva. A fából, kaucsukból, vagy más alkalmas anyagból készülő (i) ék a csavarral vagy hasonló módon az (a) karokra erősített sú­roló pengék távolságát biztosítja. Ha most a (c) súroló kések munkahely­zetbe jutnak, akkor a szárnyak elforgásá­nál ugyanazon hatás létesül, mint azt fön­tebb, az 1. ábrán föltüntetett ismert be­rendezésre vonatkozólag leírtuk, azaz a szövet előzetes kifeszítése után a pengék az (fl) vonaltól (2. és 2a. ábra) kezdve sú­rolólag hatnak. Az elősiető és hátramaradó (c) és (h) pengék között lévő távolság azonban minden egyes pengecsoportban oly csekély, hogy a hátramaradó (h) pengék eköz­ben az elősiető (c) pengék által már kife­szített (e) szövetet a (z) vonalon (2a. ábra) érik és kezdettől fogva súroló hatást fej­tenek ki. A (h) pengék emellett bizonyos számú láncfonallal előre nyúlnak, azonkí­vül a szövet ezen pengékhez képest egé­szen más szög alatt fekszik, mint az előt­tük járó (c) pengékhez képest. Ennélfogva a visszamaradó (h) pengéknek erős súroló hatásuk van és különösen inkább megvan ezek segélyével annak a lehetősége, hogy a láncfonalak elosztassanak, mint ha min­den egyes penge munkakifejtése után a szövet feszültsége megszűnnék. Szükség esetén természetesen az egymás­hoz képest közvetlenül elősiető vagy hátra­maradó pengék száma növelhető. így pél­dául a 3. ábra oly (b) szárnyat mutat be, melynek (a) karjai hat közvetlenül egymás mögött elrendezett (c m n o p q) súroló penge tartására szolgálnak. A közbetett (k) lapok, melyek fából, gumiból, vulkán­fiberből vagy kaucsukból készülnek, a sú­roló pengék megkívánt távolságát itt is biztosítják. Több pengének ily sűrűn egymásután való elrendezése nagyon rugalmas selyemszöve­tek, például ernyőszövetek, kezelésénél, célszerű, mert az ilyen szövet sokkal inkább enged a (d) alap nyomásának, mint szilár­dabb jellegű szövetek, miáltal esetleg a szövet helyzetét lényegesen megváltoztatja, még mielőtt a következő penge a munka­helyzetbe kerülne. A találmány alkalmazható minden súroló gépnél, mely lengő vagy körben forgó sú­roló pengékkel bír. A 4. ábrán például a közös (r) vonórúd által mozgatott lengő (a) karok hordják a súroló pengéket. A hatás ezen esetben is egyenlő a fönti fo­ganatosítási alakoknál említettel. Hogy a súroló pengék gyorsan és ponto­san legyenek a helyes magasságra beállít­hatók, célszerű az (a) karokat, melyekre a súroló pengék erősíttetnek, az (s) ütköző lécekkel ellátni, melyek a súroló pengék ' számára fölfekvő fölületül szolgálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom