38099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jódnak jódtartalmú lúgoktól való kivonására

hűtést érhessünk el. Az olajat a gőz föl­hevíti ós az első olajtartályt elegendő nagyra kell vennünk, hogy az ekközben lecsapódó gőzből keletkező vizet fölvehesse. Ha az olaj fölmelegedett, úgy a gőz a jódot ma­gával ragadja, mely szublimál és a hűtő­készülékben lerakódik. A vízgőz a hűtő­készülék eltömődését megakadályozza. A hűtőkészülék mögött elrendezett má­sodik tartály a kondenzált gőz fölvételére szolgál és a gőz által magával ragadott jódrészeket is visszatartja. Ha a vazelinolajat ily módon jódtartal­mától megfosztottuk, le hagyjuk hűlni és újból fölhasználhatjuk a jód kivonására, A jódot a vazelinolajból közvetlen hevítés által is kihajthatjuk, vagy pedig meleg le­vegő vagy meleg indifferens gáz keresztül­hajtása által. A vazelinolaj alkalmazása a következő előnyökkel jár: Nem párolog el és nem gyúl meg, mint a benzin, petróleum és hasonlók; a lúg fölszínén úszik, miáltal többé vagy kevésbbé tiszta lúgokat használhatunk, míg ez oly oldószerek alkalmazásánál, melyek a víznél nagyobb fajsúllyal bírnak, pl. széndiszulfid, chloroform, tetrachlormethán, mosás és utókezelés nélkül nem lehetséges. A vaze­linolaj csak körülbelül 345°-nál desztillál, miáltal a jód kihajtására vízgőzt használ­hatunk, mivel az olaj forráspontja alatt nem párolog el. Végül a paraffincsoport, melyhez a vazelinolaj tartozik egyáltalában nem reakcióképes és nem oxydáltatik a levegő által úgy, hogy állandóan ismét föl­használható. Ha a jódot a vazelinolajból gyorsabban akarjuk fölszabadítani, hogy az egész üzem számára kisebb vazelinolajkészletre legyen szükség, úgy a jódot a vazelinolajból oly folyadékkal való keverés segélyével von­hatjuk ki, mely a jóddal vegyül, pl. kálium­vagy nátriumhydroxydoldat segélyével a vazelinolajban lévő jódot igen gyorsan meg­köthetjük, azonban az oldat szétválása és megtisztulása igen sok időt vesz igénybe. Nátriumszulfitoldat a jódot szintén igen gyorsan köti meg, de az oldat szétválása is igen gyorsan történik. A műveletet pl. úgy hajtjuk végre, hogy 600 rész jódtar­talmú vazelinolajra 1000 rész nátriumszulfit vízoldatot veszünk úgy, hogy a nátrium­szulfit fölöslegben van és addig keverjük a két folyadékot, míg a jód által okozott színeződés eltűnik. Ezután az olaj és víz szétválását megvárjuk, a tiszta vazelinolajat lehúzzuk és új jódozott vazelinolajadagot keverünk a natriumszulfitoldathoz Ily mó­don ugyanazon sóoldattal, melyhez idő­közönként nátriumszultitot adagolunk, 15— 20 adag jódozott olajat kezelhetünk, miáltal jódidokban igen pazdag lúgra teszünk szert. Az ezen koncentrált lúgokban lévő jódot ösmert szerek, p' nitritek vagy chlorátok segélyével fölszabadítjuk és vízgőzzel ki­hajtjuk a föntebb a jódozott vazelinolaj szá­mára leírt eljárással, vagy pedig a kiválasz-. tott jódot letilepítés által választhatjuk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás jódnak jódtartalmú lúgokból való kivonására, jellemezve azáltal, hogy a jódtartalmú lúgokból ösmert szerek se­gélyével kiválasztott jódot vazelinolajjal kirázzuk, mely a jódot föloldja és mely­ből azután kihajtatik. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás változata, jellemezve azáltal, hogy a jódot a jód­tartalmú vazelinolajból vízgőz segélyével hajtjuk ki. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás változata, jellemezve azáltal, hogy a jódtartalmú vazeliuolajat oly foly adékkal rázzuk ki. mely jóddal vegyülő anyagot tartalmaz, azon célból, hogy ezen oldatnak jódtar­talmú vazelinolajjal való ismételt kirá­zása által koncentrált jódlúgra tegyünk szert, melyből a jódot ösmert módon szabadíthatjuk föl. 4. Vazelinolajnak szabad jódot tartalmazó lúgok kizárására való alkalmazása. PALLAS RéaZVÉNYTÁRSASÁO NYOMEWUA BUOAFÍS rfc*

Next

/
Oldalképek
Tartalom