38095. lajstromszámú szabadalom • Készülék panorámaképek megtekintésére

Megjelent 1í)<>7. évi március lió 439-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI IIIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 88095. szám. IX/h. OSZTÁLY. Készülék panoráma-képek megtekintésére. PÉRIPHOTE & PHOTORAMA SOCIÉTÉ ANONYME CÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 14-ike. A találmány tárgyát képező készülék kisméretű panoráma-képek megtekintésére szolgál, tekintet nélkül arra, hogy a képek fényképészeti vagy más úton állíttattak-e elő. Ha ezen képeket sík fölületre letekercselve szemléljük, akkor nem kelti bennünk panorámák képzeletét. Ha a képeket körben állítjuk föl, akkor a szemlélő szemének a panorámák közepében kellene lennie, hogy az említett képzelet hasson a szemlélőre, azonban a jelen esetben a panorámák sokkal kisebb átmérővel bírnak, mint sem, hogy ezen helyzet lehetséges lenne. A mellékelt rajzon vázlatosan föltüntetett készülék lehetővé teszi, hogy a szemlélő a kivánt képzeletet nyerje, ha szeme a panorámán kívül fekvő ponton van. A készülék az 1. ábrában függélyes metszetben és a 2. ábrában elölnézetben van föltüntetve. A 3. ábra a készüléknek oly panoráma megtekintésére való alkalmazását mutatja, mely nem képez zárt fölületet. A teljesen reflektáló (a) prizma (1. és 2. ábra) a (c, d, e) panoráma belsejében, mint azt a rajz mutatja, oly módon van fölállítva, hogy hosszszélei a (c, d, e) kör átmérőjéhez párhuzamosak és hogy átfogófölületének közepe pontosan vagy csaknem a panoráma tengelyvonalán fekszik. A (c, d) képrész a prizmában tükröződik és a prizma átlófölületének síkját tekintve a tényleges képnek szimmetrikus valóságos képe létesül. A tényleges kép (g, h) vonala például (i, j)-ben látszik (1. ábra), ha a szemlélő szeme a prizma előtt egy a panorámán kívül levő ponton fekszik. A szemlélő szeme és a prizma között kettős (b) domború lencse van elrendezve, azon célból, hogy a (k) ponton fekvő szem által megpillantott kép megnagyobbíttassék. A készüléket képező különböző részek megfelelően elrendezett támaszok által tartatnak a kivánt helyzetben. Minél hosszabbak az (a) prizma hosszszélei, annál nagyobb a tükrözött képrész. A köralakú panoráma különböző részei egymásután láthatókká lesznek, ha a panorámát vízszintes tengelye körül forgathatjuk. Oly panorámát is használhatunk, mely nem bír zárt köralakú fölülettel. Ezen esetben a panoráma, mint azt a 3. ábra mutatja akképen rendeztetik el, hogy (m) hengerekre föl- és letekercselhető, mi mellett a két henger között fekvő köralakú fölületrészt oly prizma és lencse segélyével szemléljük, melyek ép úgy vannak elrendezve, mint a