38090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső elégéssel dolgozó hőerőgépek táplálására való oxigén előállítására

- 2 — megfelelő mennyiségben az elbontás helyére, hol azt oxigén hozzávezetésével elégetjük. Lehet továbbá mindkét módszert is követni, amennyiben pld. a meleg gázokhoz éghető anyagokat keverünk, vagy a meleg gázo­kat oly viszonyok között termeljük, hogy az elégés után még tartalmazzanak éghető alkotórészeket, lehet továbbá a meleg gá­zokat csupán az oxigént szolgáltató anyag előmelegítésére vagy kiszárítására is hasz­nálni, az oxigén fejlesztése céljából pedig a fejlesztés helyéhez éghető anyagokat ve­zetni, vagy eme föntebb jelzett módszere­ket másként kombinálni. Eljárásom a fejlődött oxigén mennyisé­gének szabályozását igen egyszerű módon, a fejlesztés helyére vezetett oxigén meny­nyiségének szabályozásával teszi lehetővé, föltéve, hogy a fejlesztés helyén a hőmér­séklet oly magas, hogy még az odavezetett legnagyobb mennyiségű oxigént fejlesztő anyag is biztosan elbomlik. Ennek követ­keztében az üzem jóval egyszerűbbé és biztosabbá válik, mintha a fejlesztés helyén a hőmérsékletet kellene az oxigénszük­ségletnek megfelelően szabályozni, mint az pl. akkor történik, mikor a fejlesztés a pilla­natnyi szükségletnek megfelelő tömegnél nagyobb mennyiségben történik. Az oxi­gént fejlesztő anyag mennyiségét a gép szabályozója, vagy a kifúvató vagy elégető kamrájában vagy valamely más, a munkát végző gázokat tartalmazó térben uralkodó nyomás szabhatja meg. Természetes, hogy a föntebb jelzett anyagokból nem mindig kaptunk tiszta oxi­gént, de ez, minthogy a gázok motoros célokra szolgálnak, nem lényeges hátrány, sőt sok esetben a nevezett idegen anyagok elő­nyösek is lehetnek, különösen ha az oxi­gént turbinák hajtó közegét szolgáltató elégető kamrákban vagy magában a mótor­hengerben égetjük el, amennyiben a láng­hőmérsékletét csökkentik és így a munkát végző közeget fölhigítják. Ha az oxygén fejlesztésére oly anyagot használunk, mely az oxigén leválasztásánál vagy az egyidejűleg végzett elégetésnél nem illanó maradékot szolgáltat, ezt el kell tá­volítani, még pedig a levegő kizárása mel­lett. Ez nehézségekbe ütközik, ha a ma­radék szilárd, mert a keletkező darabok nagysága különböző és nem felel meg a szállítóberendezés méreteinek ép úgy, ha a maradék cseppfolyós, mert ez lehűlve meg­szilárdul. Ezeket a hátrányokat akként szüntet­hetjük meg, hogy a keletkező maradékot vízbe vezetjük, így föloldjuk vagy péppé alakítjuk és a vízzel együtt eltávolítjuk. Ebből a célból vagy a fejlesztő vagy elégető kamrában magában, vagy valamely, evvel állandóan összekötött térben vizet tartunk, melyet friss víz hozzávezetésével és az oldat elvezetésével állandóan vagy a szükségletnek megfelelően megújítunk. A vízbe vezetett meleg maradványok hőmeny­nj'iségét a víz elpárologtatásával hasznosít­hatjuk, amennyiben a vízből fejlődő gőzö­ket a fejlesztő vagy elpárologtató kamrából származó gázokhoz kiverjük. Külön tér alkalmazása oly esetekben fog szükségessé válni, melyekben a fejlesztő vagy elégető kamrában különösen magas hőmérséklet uralkodik, tehát az ebben lévő víz több gőzt fejlesztene, mint amennyi a rendes üzem föntartására kívánatos. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás belső elégéssel dolgozó hőerőgé­pek táplálására szolgáló oxigén előállí­tására, azáltal jellemezve, hogy az oxi­gént fejlesztő anyagot folytonosan vagy időszakosan a gép szükségletének meg­felelően vezetjük a fejlesztés helyére, az oxigén fejlesztésére szükséges hőt pedig az oxigén elégésénél szabaddá váló hőből vesszük. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fejlesztés helyéhez a szükséges hő elő­állítása céljából tüzelőanyagáramot ve­zetünk, mely a szabaddá váló oxigén egy részével elég. 3. Az 1. alatt védett eljárás egy fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az oxygént szolgáltató anyaghoz a szál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom