38089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges kőmassza előállítására

2 -mány szerint olyan építőköveket állítunk elő, hogy a kész terméket a legjobb természetes kőtől nem lehet megkülönböztetni és amellett az tetemes nagyobb tömöttséggel és keménységgel bír. Kőbányákban, így például ott, ahol az angol portland- és bathkövet fejtik, mindig sok kőhulladék keletkezik kisebb darabok vagy nagyobb töredékek alakjában, melyek a nagy kockakövek megmunkálásánál lehullanak. Miután ezen kődarabok mésszel egymáshoz kötőit szemcsékből állanak, ennek folytán zúzás és átrostálás útján a kőszemcsék eredeti állapotukba vezettetnek vissza. Tömött vagy homogéu mészkőnél a nyers anyagot azon finomsági fokra őröljük, mely a természetes kőnek sajátsága. Hasonló módon járunk el dolomittal vagy magnéziatartalmú mészkővel, melyet építkezéseknél akarunk alkalmazni. A találmány céljára csak a kőzet szemcsézetét vagy szövedékét kell pontosan megvizsgálni és ezen természetes szemcsézetet kell az előállítandó műkőmassza számára megtartani. A megadott módon aprított kőzethez meszet adunk, kb. a kőzetmassza 77-ének megfelelő arányban. Ha mészoxidnek a szénsavas mész szinét akarjuk megadni, akkor a keverékhez elegendő nagymennyiségű vasoxidét vagy más alkalmas festőszert adunk. Az egészet azután száraz állapotban forgó dobban vagy más effélében bensőleg összekevejtik és a keveréket megoltjuk. Oltás után a keveréket formákban 40—80 atm. nyomásnak vetjük alá, amit a formadarabok tömöttségéhez képest szabunk meg. Az így előállított tömböket vagy köveket szárítókamrákba helyezzük avégből, hogy a visszamaradt nedvességet eltávolítsuk, mire a tömböket zárt tartályban, melyből a levegőt kiszivattyúztuk, szénsav hatásának tesszük ki. A szénsavot csak a levegő kiszivatása után vezetjük be. Megemlítendő, hogy habár már ismeretes tömböknek zárt edényben lassanként emelkedő nyomás mellett szénsavval való kezelése, mimellett a nyomás 2 atmoszféránál kezdődik és valamivel 24'5 atmoszféránál szűnik meg, azonban a jelen találmány által elérendő célra a munkamenet lefolyása, habár ez is ugjanazt az elvet követi, egyszerűbb és gyorsabb. A plasztikus masszára gyakorolt nyomás aránylag olyan kicsi, hogy a formadarab száradása két nap alatt be van fejezve, míg a mesterséges litográfköveknek vagy márványnak ismert eljárás szerint való előállításnál kb. 260 atm. vagy nagyobb nyomásnál, a formadarab szárítására 3—4 hót szükséges. A víznek gyors kihajtását biztosan elérjük, ha a formadarabot ezen célból az említett alacsony nyomásnak tesszük ki, míg a korábbi eljárások munkameneténél a nedvesség kiűzése csak gondos lassú párologtatás útján volt lehetséges, mert hirtelen meleg alkalmazása esetén a tömb repedezetté és értéktelenné válnék. Az építőkő gyors megszáradása annak megkeményedését is megkönnyíti és a szénsavval való kezelés sokkal alacsonyabb nyomásnál megy végbe, mely 11 atmoszférát semmiesetre sem halad túl. Az ismert eljárásoknál olyan márványtömb vagy litográfkő, melynek méretei 815,1070 és 75 mm. kb. 3—4 hetet igényelne a száradásra és a szénsavtartályban való megkeményedése szintén nem menne rövidebb idő alatt végbe, azonfölül 24-5 atmoszféránál kisebb nyomásnál nem volna foganatosítható. Ugyanilyen tömb építőmaszszából a jelen találmány szerint már két nap alatt megszárítható és a szénsavval való kezelés ugyanennyi idő alatt és legfeljebb 10-5 atmosztféra nyomásnál foganatosítható. Ilyen módon lehetséges teljesen új kereskedelmi árúkat, nevezetesen mesterségesen előállított olyan építőköveket készíteni, melyek teljesen azonos tulajdonságokkal bírnak, mint a természetes kövek, akár tömött, magnéziatartalmú vagy oolithos mészkőből erednek is és bárhol legyen is a lelőhelyük a földön.