38085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony anyagok szilárd alkatrészeinek kiválasztására

hőmérsékű levegő áramolhat, melyhez még egy szintén szeleppel ellátott (57) pótvezetéken át légköri levegő is bocsátható. Ha valamely folyadékban a kolloidális alkatrészek a kristályos részektől, pl. a tejből, a tejcukor- és fehérnyetartalmú részeket akarjuk elválasztani s a kolloidális kristályos alkatrészt külön akarjuk kezelni, akkor az (1) csövet egy (58) tartánnyal kötjük össze, melyet a szeleppel ellátott (59) csövek egy (60) dializáló edény egyik vagy mindkét rekeszéből folyadékkal táplálnak. A (60) edény tartalma a szelepekkel ellátott (61) csöveken keresztül közvetlenül a (19) kamrába s innen a (21) kamrába is bocsátható. Az (58) tartányban levő anyagot (62) fütőkigyó segélyével melegíthetjük föl, melybe a (63) szelepen valamely fűtőközeget, pl. gőzt bocsátunk. Az (58) tartányból kiinduló (1) cső a (64) szelepes cső útján szintén össze van kötve a (61) csővek valamelyikével, mely célszerűen hőszigetelő burkolattal van ellátva. Az (58) tartánybau levő folyadék hőmérsékét majdnem az előre meghatározott hőmérsékig emelhetjük, mielőtt a (2) bepárologtató kamrába bocsátnánk. Vagy pedig a (2) kamrával való összeköttetést elzárva, a fölmelegített folyadékot közvetlenül a (19) tartányba és innen a leírt módon tovább vezethetjük. A (21) kamrába fúvott levegő hőmérséke a folyadéksugár nedvtartalmának rohamos párolgása következtében jelentékenyen leszáll úgy, hogy a folyadék kezelésére olyan magas hőfokú levegőt használhatunk, mely a folyadék szilárd alkatrészeire máskülönben káros hatással volna, ha a folyadék eredeti állapotban hevíttetnék a kérdéses hőfokra. így pl. a tej kezelésénél 150—200° C. hőmérsékű levegőt alkalmazhatunk, melynek hőmérséke a nedvesség elpárolgása következtében 60—90° C-ra csökken. Ez utóbbi hőmérsékek a tej fehérnyetartalmának megolvadási pontja fölött, azonban a tejcukor karamelizálási pontja alatt feküsznek s a tej szilárd alkatrészeinek eredeti fizikai és vegyi tulajdonságait nem befolyásolják hátrányosan. A (21) kamrába a közönséges légköri levegőnél hidegebb levegőt is vezethetünk, mely esetben a (27) fűtőkészülék ezen hideg levegőt, anélkül, hogy a légköri levegő hőmérsékére melegítené, csak kiterjeszti és ily módon nedvnyelő képességét fokozza, miután ezen levegő a (26) kamrában lehűlt és kiszáradt. így pl. ha baktériumokat tenyésztünk sterilizált lefölözött tejben s ezen folyadékot, pl. 18° C. hőmérsékű száraz levegővel keverve fecskendezzük be, akkor a baktériumokat élve és eredeti épségükben kapjuk meg a tej szilárd részeivel keveredve. Oly folyadékok, melyek természetes vagy emulzionált állapotban zsírokat vagy olajokat és még pl. fehérnyét tartalmaznak, az olajos alkatrészek kiolvasztása nélkül kiszáríthatók a szilárd alkatrészekre gyakorolt hűtőhatás által. így pl. a vajzsír a tejfölben megtartja eredeti szemcsés alakját, ha a tejfölt száraz porrá alakítjuk át. Vagy pl. ricinus-olajat gumi-arabikummal emulzionálhatunk s a folyadékot száraz porrá alakíthatjuk át, amikor is az olajat visszatartjuk, hogy a por ne legyen zsíros. Azon levegő, mellyel a száraz por érintkezésbe jön, célszerűen, de nem szükségképen alacsonyabb hőfokú, mint amelynél az olajos alkatrész megolvad. így pl. a természetes vajzsírt teljes mértékben tartalmazó tej, ha száraz porrá van alakítva, 100° C. hőmérséknek tehető ki, anélkül, hogy a vajzsír szemcsés alakja megváltoznék. A nedvesség eltávolítása s a szilárd alkatrészeknek ezt követő lehűtése olyan gyorsan megy végbe, hogy a szilárd részek, pl. a nem illékony aktiv alkatrészek koncentrálódása következtében nem romolhatnak meg. így pl. a tejben levő tejsav nem vegyülhet a tej sóival, midőn a nedvesség elpárolog s ennek folytán a sav koncentrálódik. Az elmondottakból kitűnik, hogy jelen találmány új műszaki hatásokat eredményez, melyek azt az eddigi eljárásoktól megkülönböztetik. Ugyanis a fölmelegített folyadéknak a