38079. lajstromszámú szabadalom • Keményöntésű hengerekhez való forma

Megjelent lí>()t. évi február lió £6-án. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 88079. szám. XII/e. OSZTÁLY Keményöntésű hengerekhez való forma. STÁCHER HENRIK MŰVEZETŐ SIEGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 24-ike. A keményöntésű hengereknek az eddig leginkább szokásos simán kifúrt tömbfor­mák segélyével való öntésénél gyakran hosszanti és keresztszakadások, valamint a hengerek kérgében számos likacsok lépnek föl, miáltal a hengerek teljesen hasznave­hetetlenekké válnak. A folyékony vas ugyanis közvetlenül az öntés után ott, ahol a tömbformával érintkezésbe jut, szilárd kérget képez, míg a belső része még min­dig folyékony marad; közben a forma a gyors hőátvétel következtében nagyobbo­dik és közte és a megmerevedő henger kö­zött szabad tér képződik; a tömbnek arány­lag gyönge megmerevedő kérge a még fo­lyékony belső fém nyomását kénytelen el­bírni, ennek azonban gyakran nem állhat ellen és ezért megreped. Az öntésnél azon­kívül úgy a folyékony vasban tartalmazott és a megmerevedésnél elillanó, válamint a folyékony vasnak a vasformával való érint­kezésénél keletkező gázok útjukat a fo­lyékony vason át fölfelé veszik, azonban gyakran bezáratnak a legelőször megme­revedő kéregbe és ebben likacsokat alkot­nak. A 79523. sz. német szabadalomban ismer­tetett Peiper-féle eljárás ezt a hátrányt azáltal igyekszik kiküszöbölni, hogy a for­mát csekély vastagságú formatömeggel bé­leli ki, mely a vasból álló formafalnak az öntvényre való léhűtő hatását nem gátolja, a forma belsejében pedig finom hosszanti rések keletkeznek, melyek a formatömeg­ben lévő levegőt és gázt elvezetik. Azon­ban ennél az eljárásnál a tömbformának a gyors hőfölvétel következtében beálló megnagyobbodása, illetőleg megnövekedése® és az öntvényre tezáltal gyakorolt hátrány szintén fölléphet. A bevezetésben említett hátrány elkerü­lésére a belső formafalban gázelvezető csa­tornákat képeztek ki, (mint az pl. az 1897. évi 17233. sz. angol szabadalomban van le­írva), melyeket kettős T-alakú, ékalakú ke­resztmetszettel bíró sinek alkotnak. A si­nek ékalakú összetevése által azok a hir­telen föllépő és csak egyedül általuk és közvetlenül fölveendő fölmelegedésnél az elvezető csatornáknak a formával összekötő hasítékoknak elzárása mellett csakis a formafal felé terjedhet :ek ki, minek követ­keztében ez utóbbi könnyen megrepedhet. Azonkívül a sinek segélyével csak igen ne­hezen lehet a forma belső falát pontosan hengeralakban kiképezni, mely síneknek be­felé néző alapfölületei a hengerköpeny ré­szeit képezendik. Minthogy továbbá vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom