38063. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csatornákban áramló vízmennyiségek mérésére és szabályozására

— 3 és (22a) bukók magassága és szélessége teljesen egyenlő. Ennélfogva a vízméréseknél, melyeket a szabad bukók fölötti vízmagasságok megfigyelése útján végzünk, a teljesen kongruens kivitel következtében mindkét mérőszakaszban pontosan azonos körülmények jönnek tekintetbe még a leggondosabb méréseknél is; ha tehát a vízmagasságok a két csatornának a szabad bukók előtt egyenlő távolságokban fekvő pontjaiban egyenlők, akkor a másodpercenként átfolyó vízmennyiségeknek is egyenlőknek kell lenniök. A mérés foganatosítása céljából pl. mind két csatornában egy-egy (24), illetve (24a) mérőúszó rendezhető el, melyek akiegyensúlyozott (25), illetve (25a) ellensúlyok segélyével egy-egy (26), illetve (26a) tárcsát forgatnak el s ez utóbbiak a (27), illetve (27a) kontaktuskar útján a (28), illetve (28a) elektromos ellenállás kontaktusait be- vagy kikapcsolják. Mihelyt az alsó csatorna (24) mérőúszója mélyebben vagy alacsonyabban áll, mint a fölső (24a) úszó, akkor az ismeretes (15,15a) relaisk elrendezése következtében a (7) medence (20) kibocsátó nyílása, pl. a (8) zsiliptáblának a (19) mótor segélyével történő elmozdítása által, mindaddig jobban megnyitva, vagy elzárva tartatik, míg csak a (24a) úszó által jelzett vízmagasság, illetve az ott másodpercenként átfolyó vízmennyiség a (24) úszó által jelzett vízmagassággal, illetve vízmennyiséggel egyenlő nem lesz. Mivei a (7) kiegyenlítő medence (20) kibocsátó nyílásánál a víz tükre s ennélfogva nyomása, illetve sebessége folytonosan változik, célszerű a medence kibocsátó nyílásának nagyságát ezen nyomásváltozástól függetlenné tenni, hogy a kibocsátó nyílást szabályozó szerkezetnek (zsiliptáblának) ne kelljen akkor is folytonosan föl s alá járnia, ha a fölső (10) csatornában a vízáramlás állandó és hogy a fölső (20) csatornán másodpercenként átfolyó minden vízmennyiségnek a (20) kibocsátó nyíiás meghatározott nagysága (illetve a (8) zsiliptábla meghatározott helyzete) feleljen meg. Erre különböző berendezések alkalmazhatók, melyek közül néhány kiviteli alakot fogunk példa gyanánt ismertetni. A 4. ábrán föltüntetett kivitelnél a (7) kiegyenlítő medence (20) kibocsátó nyílását szabályozó (8) zsiliptábla vízszintes irányban tolható el és pedig a (19) elektromotorral összeköttetésben álló fogaskerék és fogasaid segélyével. Azonban a (20) kibocsátó nyílás még egy második, függélyes irányban elmozdítható (29) tolóka segélyével is megnagyobbítható és kisebbíthető és pedig oly mértékben, amint a víz tükre a (7) medencében sülyed vagy emelkedik, illetve a nyomás a (20) kibocsátó nyílás környezetében csökken vagy növekedik. A (29) tolókát ugyanis a (30) úszó, alkalmas áttétel útján, pl. a 4. ábra szerint (31) fogasrúd, (32) kerékáttétel és egy másik (33) fogasrúd segélyével föl s alámozgatja, mimellett a (30) úszó és (29) tolóka kölcsönös elmozdulásai közötti viszonyt az említett (32) kerékáttétel s azonkívül egy (34) vezeték állapítja meg, mely a nyomás és magasság összefüggését kifejező v2—2 g h képletnek megfelelően van szerkesztve s egy liengerfölületen vagy kulissza gyanánt van alkalmazva. így pl. a (hl) nyitási magasság a (7) medence legalacsonyabb víztükrének, a (h 11) nyitási magasság pedig a legmagassabb víztükörnek felel meg. A (29) tolókának a (30) úszó segélyével való működtetésére, alkalmas áttétel és a (34) vezeték használata mellett, nemcsak a leírt mechanikai szerkezetet, hanem elektromos szerkezetet is alkalmazhatunk, pl. a tolókát egy közbekapcsolt elektromotor és relais segélyével működtetjük. A leírt berendezésnél tehát a kibocsátó nyílás környezetében folyton változó nyomás hatását a (29) segéd-tolóka kiküszöböli úgy, hogy a (10) csatornán időegységenként átfolyó minden vízmennyiségnek, a (7) medence vízállásától teljesen függetlenül, a (8) zsiliptábla meghatározott helyzete felel meg. Ugyanezen célra szolgái az 5. ábrán föltüntetett másik kiviteli alak is. Ennél a (7) kiegyenlítő medencén kívül egy (35) előmedence is van alkalmazva, melyből a víz a