38015. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzturbinákon

— 2 -(lobbal egy darabból készülnek. A kiegyenlítő karimák a szokásos (föl nem tüntetett) gőztömítésekkel, a tengely pedig a forgó (d) tömszelencével van ellátva. A kondenzátorral összeköttetést létesítő (e) csatorna minden gőzt elvezet, mely az (a) karima mögött átszivárog. Hogy a turbina tokja és tengelye egyenlő mértékben terjeszkedjék ki, a tokot fölmelegítjük és pedig oly módon, hogy egy (f) csövön keresztül (2. ábra) a légköri nyomással egyenlő vagy körülbelül egyenlő feszültségű gőzt vezietünk egy (g) gőzköpenybe, mely a turbina alsó részét fölmelegíti. Ezen kiviteli alaknál a (g) gőzköpeny a toknak csak alsó felét veszi körül s a (d) tömszelence (h) gőzkamrájával szabadon közlekedik. A (h) kamrában összegyűlő vizet a (k) cső vezeti el. Az 1. ábra baloldalán a külső (j) ágy van föltüntetve, mely a turbina alacsony nyomású vége és egy eltolható (t) tuskó között foglal helyet. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaknál a turbina részei nagyjából megegyeznek az 1. és 2. ábra szerinti kivitellel. Azonban itt a' (g) gőzköpeny a turbina tokját egészen körülveszi úgy, hogy a kivánt eredmény, vagyis az egyenlő fölmelegedés a legnagyobb turbináknál is elérhető. A gőz a turbina tokjának alsó részében kiképezett (f) csatornán jut a (g) gőzköpenybe, mely a (d) tömszelence (h) kamrájával az (m) nyíláson keresztül közlekedik. Mint a rajzokból látható, ezen kiviteli alaknál a gőz egymásután halad át a (g) és (h) tereken. Az 5. és 6. ábrán oly kiviteli alak látható, melynél a (g) gőzköpeny a turbina tokjának végét szintén egészen körülveszi. A 3. és 4. ábra szerinti és ezen kiviteli alak között a különbség abban áll, hogy a gőz külön vezettetik a (h) kamrába és a (g) köpenybe. Az (f) nyílás a (g) gőzköpenybe, az (o) nyílás pedig a tömszelence (h) kamrájába torkol úgy, hogy ezen kiviteli alaknál a (h) kamra és a gőzköpeny tetszés szerint különböző vagy egyenlő feszültségű gőzzel táplálható. A 7. és 8. ábrán a találmánynak hajtóturbinákon való alkalmazása van föltüntetve. Itt a játéktereknek a helytálló részek kitér jeszkedése következtében föllépő kisebbedését úgy akadályozzuk meg, hogy a forgó részeket fölmelegítjük. Ezen célból a turbina dobját üreges (p) küllőkkel szereljük föl, melyeknek (q) üregei a tengely sugárirányú (r) furataival esnek össze. A sugárirányú (r) furatok viszont a tengely hosszirányú (s) furatával közlekednek, míg az üreges küllőknek a turbinadob kerületén fekvő végei nyitottak. A küllők (q) csatornái célszerűen tölcséralakúak (8. ábra) s szűkebb részük, mint a 7. ábra mutatja, ovális keretmetszetű. A turbina egyéb részei ismeretes szerkezettel bírnak úgy, hogy leirás nélkül is megérthetők. Jelen találmány tetszőleges kivitelű turbináknál alkalmazható. így pl. a helytálló és forgó részek hőmérsékét a leírt módon akkor is szabályozhatjuk, ha a turbinatengely nagy távolságra nyúl ki a tokból. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás gőzturbinákon, jellemezve azáltal, hogy a forgó vagy helytálló részek valamelyikében üregek vagy kamrák vannak kiképezve s ezen kamrák egymással össze vannak kötve úgy, hogy a gőz egymásután végighaladhat rajtuk oly célból, hogy a forgó és helytálló részek egyenlő mértékben melegedjenek föl és terjeszkedjenek ki s ennek folytán az eredeti játékterek megmaradjanak. 2. Az 1. igénypontban védett újításnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a gőzkamrák a turbina helytálló tokjának azon részeiben vannak kiképezve, melyek vastag fémfalakkal bírnak s a hajtógőz útjától távol feküsznek. 3. Az 1. igénypontban védett újításnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a tengely tömszelencéjét körülvevő (h) kamra a tokban elrendezett gőzcsatornákkal össze van kötve úgy, hogy a tok és tengely egyenlő hőmérsékű és feszültségű gőz hatása alatt áll. 4. Az 1. igénypontban védett újításnak egy