38013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fák, árbócok és oszlopok megmászására

— 2 — a 3. ábra oly szorítószerkezet fölülnézete, mely eltolható feszítőcsavaranyákkal bír; a 4. és 5. ábra a szorítószerkezet további kiviteli alakjának fölül- és oldalnézete ; a 6. ábra ezen szerkezet egy módosításának fölülnézete; a 7. és 8. ábrák a fáknak hágódeszkák, illetve létrák segélyével való megmászására szolgáló berendezés összerendezését mutatják, amidőn a biztosítóberendezés alkalmával is föl van tüntetve. A megmászandó fa vagy hasonló köré két vagy több (a) szalagot, kötelet vagy hevedert (2. és 4. ábra) helyezünk, melyek végei a szorítószerkezettel szilárdan vagy beállíthatóan vannak összekötve. Ezen szorítószerkezet az 1. és 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál két, a (b) sínen eltolható (c) csúszódarabból áll, melyeken az (a) szalag végei vannak megerősítve és melyek két ollószerűen mozgatható (d) emeltyű által, melyek a fatörzshöz párhuzamos síkban vannak elrendezve, egymáshoz közelíthetők, vagy egymástól eltávolíthatók. Ezáltal az (a) szalag a fatörzs körül meghúzatik és a (b) sínen elrendezett, a fatörzshöz hozzáfekvő (e) támasz mindenkori helyzetében rögzíttetik, illetve a szalag meglazíttatik úgy, hogy az egész szorítóberendezés a fa mentén eltolható és más kivánt magassági helyzetbe hozható. A (d) emeltyűknek a szorítóhelyzetben való fogvatartására (f) gyűrű szolgál, mely önsúlya folytán a lefelé álló emeltyűkarokra ül és ezek szétmozgását megakadályozza. Mint azt a 3. ábrabeli kiviteli alak mutatja, a szalagvégekkel összekötött csúszódarabok (cl) feszítőcsavaranyák gyanánt is kiképezhetők, melyek a jobb- és balmenetfel ellátott (bl) orsó által eltolhatók; a (bl) orsó az (e) támaszt tartó (g) csapágyakban (h) kézikerék segélyével forgatható. A 4. és 5. ábra értelmében az (a) szalagegyik vége az (e) támaszt tartó (g) csapágybakon és a másik vége az (i) dobon van megerősítve, mely (j) csavarhajtás segélyével a (h) kézikerék által forgásba hozható, miáltal az (a) szalag a dobra föltekercselődik és ezáltal az (e) támasz erősen a fához szoríttatik, vagy pedig a szalag letekercselése által a szorítóhatás megszűnik. A 6. ábra ezen szorítóberendezés egy módosítását mutatja, mely abban áll. hogy mindkét szalagvég (i) dobokra van erősítve, mimellett a szalagvégek (j) csavarhajtások által egy- és ugyanazon orsó segélyével egyidejűleg föl- vagy letekercseltetnek. Hogy a fa, árboc vagy hasonló külső föliiletét a körülfektetett és odaszorított szalagok meg ne rongálják és a szalagok nyomása lehető nagy fölületre osztassék szét, a szalagnak a fa felé fordított oldalán különböző hosszú (k), (kl), (k2) bádogsávok rendeztetnek el, melyek rugalmassaguk folytán a szalag hurokalakját a fa körül föntartják úgy, hogy a szalag.a fatörzs és a szorítószerkezet között el nem csavarodhatik és a dobról való letekercselésnél nem ad zavarokra okot. A rugalmas fémsávok hatása a csapágybakra erősített (1) rugók (4. ábra), valamint (m) rugótokokból kihúzható, az (a) szalagokkal együttesen föl- és letekercselődő (n) fémszalagok által segíthető elő. Az (e) támaszok, melyek célszrűen görbített fölfekvóföliilettel bírnak, mint azt a 6. ábra mutatja, acélsínekből készülnek, melyek alsó vége (o) horog gyanánt van kiképezve (5. ábra), mely biztosítóöv, hágólépcső, ülés, létra stb. fölfüggesztésére használható. A 7. ábra fák megmászására szolgáló oly berendezést mutat, mely több, föntleirt szorítószerkezetből, biztosítóövből és hágódeszkákból áll. A megmászásnál az első (A) szorítóberendezést a (p) hágódeszkával együtt a földből oly magasan rendezzük el, hogy a mászó egyén a hágódeszkára fölléphet. A mászó egyén ezután a (pl) hágódeszkával bíró (Al) szorítószerkezetet fölül oly magasan erősíti meg, hogy utóbbira fölléphet. Ezután az (A) szorítószerkezet meglazíttatik és (p) hágódeszkájával együtt kézzel, vagy az ezen deszkán lévő bőrhevederekbe dugott egyik láb segélyével addigföl húzatik, míg a (p) hágódeszka a (pl) hágódeszkához oly közelkerült, hogy a deszkák között a lábak még helyet találnak.