38010. lajstromszámú szabadalom • Távolról állított útsorompó

művet mozgató súlyt megemeli, ellenben a dugattyú lefelé mozgásánál a fölemelt helyzetben megmaradni engedi. A (18) emelővel még egy (22—23) illetve (22—24) áramzáró és a (19) emelővel egy (25) áramzáró is össze van kapcsolva. Berendezésünk működési módja a so rompó zárásánál a következő: A. sorompó lefelé mozgását a (26) kapcsolóemelőnek a fölső kontaktusdarabra való fektetése indítja meg, amennyiben egy áramkör záródik, mely a (27) teleptől a (28) vezetéken, a harangművet kiváltó (17) elektromágnesen, (29) vezetéken, (23—22) kontaktuson és (30) vezetéken át tér vissza a telep másik sarkához. Ekkor a (17) elektromágnes (16) fegyverzetét meghúzza és a harangművet szabaddá teszi. Csengetés közben a (10) súly lesűlyed és a (19) emelő a (25) kontaktust zárja. Ekkor záródik a következő elágazás: (28) vezeték, (31) vezeték, (25) kontaktus, (32) vezeték, (3) vezérelektromágnes, (33) vezeték, (29) vezeték, (23, 22) kontaktus, (30) vezeték, telep. A szelepet vezérlő (3) elektromágnes fegyverzetét meghúzza, az (5) szelepet nyitja és így a sűrített levegőt a munkahengerbe nyomja, melynek dugattyúja fölfelé mozog és a sorompógerendát leereszti. A (3) vezérlő elektromágnes gerjesztésével egyidejűleg a (25) kontaktussal párhuzamosan kapcsolt (36) kontaktus is záródik, melyet egy alkalmas, pl. a megrajzolt elreteszelő berendezés mindaddig zárva tart, míg a (6) szelepet vezérlő elektromágnes nem gerjed. Eme mozgás alatt a leírt berendezés a (20) ós (21) kapcsolótagok közvetítésével újból fölhúzza a harangművet mozgató súlyt, miközben a harangmű tovább csenget. Mikor a dugattyú löketét befejezte, a (25) és (22, 23) kontaktusok megszakadnak, ennek következtében megszakad a (3) és és (17) elektromágnesek áramköre is, az (5) szelep újból záródik és a harangmű a fölhúzott állapotban elreteszelődik. Ezenközben azonban a sorompó nem érte el végállását, bár az állítóberendezés már eljutott abba, ellenkezőleg, útját saját súlyának hatása alatt fejezte be, miközben a (9) forgattyú csapja a hajórúd egy hasítékába tolódik el. A sorompót a jelzett hasíték által megszabott határokon belül kézzel is lehet emelni anélkül, hogy ennek következtében a hajtómű nyugalmi helyzetéből kitérne. Ha azonban a sorompót magasabbra emeljük, a (22, 23) kontaktus ismét záródik és minthogy ekkor a (36) kontaktus is zárva van, a (3) elektromágnes áram alatt áll és a nyitott (5) szelepen nyomás alatt levő levegő jut a munkahengerbe, mely a sorompót megfelelő erővel lefelé nyomja. Ha a sorompót nyitni kell, a (26) kézikapcsoló átfordításával a következő áramkört zárjuk: telep, (34) vereték, (4) elektromágnes, (35) vezeték, (24, 22) kontaktus. (30) vezeték-telep, a (4) elektromágnes gerjed, a (6) szelepet nyitja és így a munkahenger fölső kamarájába sűrített levegőt vezet, mely a dugattyút lefelé nyomja és a sorompógerendát a nyitóállásába forgatja. Mikor a sorompógerenda mozgását befejezte, a (24, 22) kontaktus ismét megszakad és a (4) elektromágnes az áramkörből kikapcsolódik, tehát a (6) szelep záródik és a hengerbe sűrített levegő be nem jut. A (18) emelő (20) görgője a (19) emelő bütykétől eltávolodott és így a harangművet szabaddá tette, melyet most csupán a (17) kiváltó elektromágnes fegyverzete reteszel el. A sorompót a hajtómű nyitásánál sem viszi egészen a végállásába, ellenkezőleg, itt is önműködően mozog a sorompó a súlypont helyzetének leírt megválasztása következtében a végállásába. Hogy már most a sorompó mozgását az önműködően végbemenő utolsó mozgásszakaszok alatt is ellenőrizhessük, a sorompóval fix módon kapcsolt kontaktusok létesítenek a sorompó állító helyével különböző kapcsolatokat. Lehetne a rajzon látható (26) kézikapcsoló helyett a sorompó állítására tetszőleges más kontaktusokat is használni, így pl. a sorompó állítását ép oly jól végezheti