38004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kihajlás ellen biztosított vasbetétekkel bíró vasbeton mennyezetek előállítására

Megjelent IDŐ1?, évi február hó 21-én. MAGY. KIR. SZABADALMI f HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 88004. szám. VITJ/a. OSZTÁLY. Eljárás kihajlás ellen biztosított vasbetétekkel biró vasbetonmennyezetek előállítására. LESCHINSKY PÁL ÁLLAMI ÉPÍTŐMESTER BERLINBEN. Bejelentésének napja 1906 julius hó 6-ika. Elsőbbsége 1905 február 11-ével kezdődik. A jelen találmány tárgya eljárás kihajlás ellen biztosított vasbetétekkel bíró vasbetonmennyezetek előállítására, mely eljárás abban áll, hogy a profilvasakat — melyek az egész szerkezet húzott részében a keresztmetszet lehető legteljesebb kihasználása céljából nincsenek kihajlás ellen eléggé biztosítva, hogy az építési állványt alkossák és hogy a magában véve ismert módon a mennyezet-burkolatot tartsák — azáltal tesszük ideiglenesen kihajlás ellen biztossá, hogy azokat az egyidejűleg a burkolatot tartó fíiggesztőmű fölső öve gyanánt képezzük ki, mikor is azután a keresztmetszetnek a hasznos terheléshez még szükséges részét, magában véve ismert módon, lapos vagy körkeresztmetszetű vasrudakból készítjük. A mellékelt rajzon a találmány egy példaképem kiviteli alakjában van bemutatva és pedig az 1. ábra egy épület egy részének és a tartó alátámasztására szolgáló függesztőműnek keresztmetszete, míg a 2. ábra a függesztő mű kisebbített léptékben rajzolt nézete. Előre bocsátjuk, hogy a vasbetétet itt (a) tartók alkotják, valamint esetleg a szükség szerint még néhány vasrúd, pl. körkeresztmetszetű (b) rúd (1. ábra). Az (a) tartókon a (k, c, d) függesztőművek vannak megerősítve, melyek (e) feszítőzárak segélyével egymástól függetlenül meghúzhatok. Az (e) feszítőzárak arra szolgálnak, hogy az (a) tartókat egyetlen vízszintes síkba könnyen be lehessen állítani. A (d) húzószalagok néhány, az (f) szögek fölvételére szolgáló (1) lyukkal bírnak. Mivel tehát a (d) húzószalagok tetszőlegesen rövidíthetők, a függesztőművek minden egyes fesztávolságra alkalmasan beállíthatók. Az (a) tartók alatt fekvő (g) kapcsoló lapok és a keresztirányú kötést képező (h) gerendák az (a) tartókra függesztetnek föl és ezekre alkalmas kapcsoló eszközök közvetítésével szilárdan köttetnek össze úgy, hogy keresztirányú eltolódás és ezzel a tartók és gerendák oldalirányú kihajlása meg van akadályozva. A (h) gerendákon azután a burkolatot ismert módon rendezzük el. Az (a) tartó most nyilványalóan, mint a függesztő mű része nyomást szenved és a betonteher folytán a támasztó pontok közt behajlik. A függesztő mű magassága már most úgy választható meg, hogy az (a) tartóban létesített nyomó-