37986. lajstromszámú szabadalom • Újítás fa foszlatásánál

- 2 -raényeznek. Ennek következtében a kő in­kább feaparólag hat, mint szakítólag és a foszlatott anyag jobb minőségű, mivel hosz­szabb. könnyebben nemezesedő sejteket tar­talmaz. Ezen száraz foszlatóeljárással elő­állított faanyag nem tartalmaz finomító­anyagot és kevés rostot és így egyszerű fajtázás után fölhasználható. Hogy igen finom, lágy és kötőképes anya­got sok, habár szétválasztott, de egész sejt­tel nyerjünk, mely sejtekben a tűlevelű fa gyantája sértetlenül benmaradt, a rendkívül nagy mélyedésekkel ellátott foszlatófölüle­tet a fa vezetékének újbóli kiképzésére kis fémólommal kenjük be. Ezen ólom a követ a foszlatóhatás kezdetén megvédi, mivel megakadályozza az élek letördelését. A találmány tárgyát képező eljárás végre­hajtására szolgáló készülék példaképeni fo­ganatosítási alakja a mellékelt rajzban sche­matikusan van föltüntetve. Az eljárás tehát lényegében abban áll, hogy a nyíl irányában (a) kövön lévő és a (b) fáról lefoszlatott anyagot azonnal lefosz­latása után a (c) fecskendőcső segélyével csupán körülbelül 10 rész vízzel nedvesít­jük meg, mire az anyagból a követ rész­ben burkoló görbe (d) fal segélyével fogó­pépet képezünk az (e) tarsolyban, mely fogópép kering és azután a teknőből körül­belül a kő vízszintes tengelyének magassá­gában fekvő síkban, körülbelül (f)-nél, a (g) szekrénybe bocsáttatik. Az eljárás végrehajtására szolgáló kő igen éles élekkel bíró foszlatófölülettel van el­látva, mely élek a rendkívül nagy mélye­dések által eredményeztetnek, amely mé­lyedések között ismét egy sor lapos mélye­dés van alkalmazva. Ezen utóbbi mélyedések célja, hogy a kőnek tartósságát mélység­irányban fokozzák és hogy a különben csökkenő, a letördelő darabok folytán be­álló önélesítést kiegyenlítsék. A fölvitt ólom által védett élek kvarcába ágyazott sima homokszemek a fa vezetését veszik át. A kőben levő nagy, célszerűen piramidá­lis mélyedések széles foszlatófölületeket ké­peznek, melyek inkább kaparólag hatnak a fára, mint szakítólag. Az így előállított pép igen finom, lágy és jól köt, sejtjei pedig legnagyobbrészt sértetlenek. A pép oly sűrű, hogy szállítás céljából közvetlenül sajtolható vagy centri­fugálható, az eddig szükségessé vált vízte­lenítés pedig elmaradhat. Raktározva soká eltartható megromlás nélkül. A pépből elő­állított papiros vagy lemezpapiros igen szí­vós és egyenletesen sima. Az (e) tarsolyban keringő sűrű pép a kő élmélyedéseiből a nedves anyagot eltávolítja és így a mélye­déseket szabadon tartja úgy, hogy ezek a fák alatt ismét megtelhetnek faanyaggal. A kő foszlatófölületének előállítására vo­natkozólag még a következőket kell megje­gyeznünk : A vezetékek, vagyis a kő élei közötti sima fölületek maguktól képződnek. Ezek­nek a nagy élesség dacára való fentartása a jelen eljárás előföltételét képezi, mert ha a kő csak egyes helyeken is túldolgozza magát, vagyis elveszti a vezetéket a fa számára, úgy az összeredmény csekély lesz, egyenetlenné és rossz minőségűvé válik. Az élesítőkalapácsnak vagy az acéllemez­kéknek lágy homokkövön való elkopása igen tetemes. Ha az egész kő számára egy le­mezsorozatot alkalmazunk, úgy világos, hogy a kő egyenetlenül lesz élesítve, mert kez­detben éles, később pedig tompa szerszám fog reá hatni. A kő egyenetlenül élesített munkafölületének következtében a fa löké­seket és ütéseket fog szenvedni. Kezdetben a tompa acéllal élesített kőrészek jobban fogják a fát támadni, mint az éles részek, mert ezek több vezetőfölületet hagytak a kőnek stb. Mindegyik élesítés után kritikus idő áll be, mely az élesítés módjától független és a használat alkalmával meglazuló kőrészecs­kék által okoztatik, melyek a követ az éle­sítés alkalmával meghagyott simaságától megfosztják és egyenetlenségeket okoznak a foszlatásban, melyek hosszabb ideig foly­tatódhatnak. Ezen kritikus időt az ólomnak említett fölrakása által az élesítés után kiküszöböl­jük, mivel az ólom addig tapad a kövön,

Next

/
Oldalképek
Tartalom