37962. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gőzgép

— 2 — ugyanolyan átmérővel bír, mint az (e) tárcsa. A (c) csapot és az (e) tárcsát a (g) és (p) tengelyeken szilárdan ülő, egyenlő átmérőjű, (gl, gl) fogaskerekek ellenkező irányokban hajtják. A (c) csap (k) kivágással bír, melybe az (f) lapát lép, midőn ez utóbbi a (c) csap kerülete és a lapát külső lapjának pályája közé eső térben halad. A (c) csap egy helytálló, üreges (1) tengely körül forog, melynek üregébe az (m) csövön bebocsátott gőz áramlik. Az (1) tengely falába egy hosszúkás (n) hasíték van vágva s a (c) csap egy ennek megfelelő (o) nyílással bír, mely a (k) kivágásba torkol. A (b) kamra falába (q) mélyedés van vágva, mely a (k) kivágásból kilépő gőzt az (a) hengerbe vezeti, midőn a forgó (c) csap (k) kivágása a (b) kamrába fordult A (b) kamra fölső oldalába egy beállítható (r) dörzsszalag van illesztve, mely kopásának mértékében utánállítható úgy, hogy a (c) csapot, (e) tárcsát és (d) gyűrűket mindig a kellő viszonylagos helyzetben tartja. A (b) kamra egyik oldalán (s) kibocsátó nyílás van elrendezve. Ha a gép részei a 3. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el, vagyis midőn az (f) lapát éppen az (a) henger gyűrűalakú terébe lép és a (c) csap (o) nyílása az (1) tengely) (n) hasítékával közlekedik, akkor az (m) csövön beáramló gőz egyenesen az (f) lapáthoz ütközik, 8 a lapát az (a) hengerben körülfordul. Eközben az (o) nyílás az (n) hasítékot elhagyja úgy, hogy több gőz nem áramolhat be. Az (a) hengerben lévő gőz ekkor kiterjeszkedik, míg csak az (f) lapát az (a) és (b) hengerek másik metszési vonalához nem érkezik, mire a gőz az (a) nyíláson keresztül kifuvatik. Ha az (1) tengelyt középvonala körül elforgathatóan rendezzük el, akkor az (n) hasítékot a gép függélyes középsíkjának másik oldalára állíthatjuk át (4. ábra) s ezáltal a gépet ellenkező irányban járathatjuk. Ezen esetben a gép mindkét oldalán kell (s) kifúvató nyílásokat elrendezni, melyek (t) szelepekkel látandók el, hogy a gép járása szerint az egyik vagy másik kifuvató nyílás elzárható legyen. A (tj szelepek tetszőlegesen (nl) rudazat segélyével hozhatók egymással összeköttetésbe, úgy, hogy egyidejűleg állíthatók át. Az (nl) rudazat előmozdítására ugyanazon (v) emelőt használhatjuk föl, mely az (1) tengelyín) liasítékának átállítására szolgál úgy, hogy az (1) tengely és a (t) szelepek beállítását a (v) emelő előmozdítása által egyidejűleg végezhetjük, ha a gép járását meg akarjuk fordítani. így pl. a 4. ábra szerint az (sl) összekötő rúdon (vl) ütközők vannak elrendezve, melyek midőn a (v) emelőt a gép megfordítása céljából elmozdítjuk, ezen emelővel találkoznak s ennek folytán a kifuvató szelepeket a kivánt helyzetekbe állítják. Ha a gőz expanzióját változóvá akarjuk tenni, akkor az 5—7. ábrákon föltüntettet szerkezetet alkalmazzuk. Ez esetben az üreges (1) tengely helytálló s belül egy elforgatható (w) hüvellyel van ellátva, mely két (x x) nyílással és ezen nyílások mellett egy-egy (y) toldattal bír. Az (y) toldatok az (1) tengely kivágásának és a (c) csap üregének falaihoz simulnak, úgy hogy a (c) csap (o) nyílását, helyzetük szerint többékevésbbé elzárhatják. A (w) hüvelyben egy üreges (z) dugó van elrendezve, mely az (1) tengelyhez képest úgy állítható be, hogy a gőz a (c) csap egyik vagy másik oldalán legyen kibocsátható, aszerint, amint a gépet az egyik vagy másik irányban akarjuk járatni. Mint a 6. ábra mutatja, az üreges dugó a (v) emelővel van összekötve, míg a (w) hüvely a (v) emelő forrástengelye körül a gép külső oldalára van kivezetve s egy ráerősített (v2) kvadráns segélyével állítható be (7. ábra), mely a (v) emelő (w2) ujjával összemúködő (wl) ütközőket hord. A beosztással ellátott helytálló (tl) kvadráns a (w) hüvely helyzetét s ennélfogva a gőz beáramlásának mértékét a (w) hüvely (t2) ujjainak segélyével jelzi. Ha a (v) emelőt valamelyik irányban elforgatjuk, akkor ezen emelő (w2) ujja a (v) hüvelyt is magával viszi, mimellett a (w) hüvely a (t3)