37961. lajstromszámú szabadalom • Kereskedelmi ügyeleteknek a kettőskönyvvitel szabályai szerint történő följegyzésére szolgáló gép

átmérők viszonyát valamely más módon megváltoztatnék, elérhetnők, hogy a számlák papírszalagjai jóval kisebb mértékben tolódnak előre, mint a naplóéi. Didaktikai célokra ezen elreudezés, mint már föntebb említettük, ajánlható volna, kereskedelmi czélokra azonban nem, mert biztosan zavarokra adna okot, mert ekkor nem volna mód arra, hogy az első bejegyzéseket az ugyanazon soron lévő átvitt tételekkel összehasonlíthassuk. Szintén említettük már, hogy (24, 25, 26 és 27) tengelyek mindegyike tíz egyenlő beosztással bír és hogy ezek mindegyik párja a husz különböző papírszalagon följegyzett tartozik-, illetőleg követel- számlák egyikének felel meg. Ezen husz papírszalag az előjegyzési könyv két lapjával együtt képezi a fedezeti bárcákat a főkönyvbe bejegyzendő számlák részére. Megjegyzendő azonban, hogy az említett tengelyek tíz egyenlő részre való beosztása nem föltétlenül szükséges és egészen el is maradhat. A husz papírszalagot ekkor két papírtekercs helyettesíti, melyekre tíz-tíz számlát jegyzünk föl, ami egészben ismét husz számlát teszen. így pl. a 9. ábrán látható kiviteli alaknál a különböző papírszalagok, melyek gyakran kényelmetleneknek bizonyulnak, el vannak hagyva és helyettük, két, számjegyekkel ellátott (71 és 72) lap van elrendezve, melyek mindegyike a tartozik- és a követeioldalon öt-öt számla címét tartalmazza, tehát összesen husz rovattal bír, melyek közül tíz az alsó (71) lapon és ugyanennyi a fölső (72) lapon foglal helyet. Ezen két laphoz hozzászámítandó még az előjegyzési könyvhöz és a naplóhoz való két lap, melyek változatlanul maradtak. Egészben véve tehát a számlatételek följegyzésére négy lap van alkalmazva, az előbbi két lap és az egyes számlákhoz való husz papírszalag helyett, amint azt a fönt ismertetett kiviteli alaknál láttuk. Megjegyzendő továbbá, hogy sem a fönt említett husz papírszalag, sem az ezek helyett most alkalmazott két (71 és 72) lap újjal való kicserélés céljából nem távolíthatók el minden nehézség nélkül a gépből, mert az (l) tok oldalfalain elrendezett csigák tengelyeire azok szilárdan vannak erősítve. Hogy ezen hátrányt kiküszöböljük, a (73 és 74) tengelyeket, melyekről a (71 és 72) lapok lefejtődnek, úgyszintén a (75 és 76) tengelyeket, melyekre azok föltekerődnek, két eltolható (77 és 78) szánra helyezzük. A (77) szán fecskefarkalakú (79) rúddal van ellátva, mely a gép oldalfalain megerősített (80) keresztrúdon csúszik. Ugyanilyen módon a (78) szán egy (81) rúddal van ellátva, mely a (82) keresztrúdon csúszik. Azonkívül a szánok mozgásuk közben a gép födelének (83 és 84) vezetékeihez támaszkodnak. Az oldalfalak egyikében pl. a jobb oldalra esőben, a szánok bevezetésére szolgáló nyílások vannak alkalmazva. A különböző számlák ablakainak megnyitására szolgáló szerkezetek ezen második kiviteli alaknál némileg módosítva vaunak. A (85) födőlemez bizonyos számú lyukkal van ellátva, melyekben a (87), (88), (89)... (113), (114) billenttyúk nyele csúszhatik. A 9. ábrán huszonnyolc ilyen billentyű látható és a billentyűk ezen száma valamely üzlet rendes szükségleteire a legtöbb esetben elegendő is lesz. A billentyűk számokkal vannak jelezve, hogy helyzetük a (85) lemezen jellezve legyen, amint ez a 10. ábrából látható, melyen az iizletesemény közelebbi megjelölése, melyre az egyes billentyűk vonatkoznak, a billenttyűk mellett föl van jegyezve. Mindegyik (86) billentyűnél egy (115) elosztó lemezzel áll összeköttetésben, mely egy vagy több (116) rudacskával van ellátva. Utóbbiak mindegyike a 'számlák megfelelő (117) emeltyűjére nyomást gyakorol. Hogy valamely üzleteseményt regisztrálhassunk, tudvalevőleg majdnem mindig szükséges, hogy több egyes tételt vezessünk be, ezért majdnem mindegyik (115) elosztó lemez, mely egy (86) billentyűnyéllel van összekötve, egyidejűleg több (116) rúdra és (117) emeltyűre hat. Újból megemlítendő, hogy két tizes csoportban elrendezett husz számla jelenlétét tételeztük föl, mely cso-