37957. lajstromszámú szabadalom • Üvegolvasztó kemencze

felé célszerűen vékonyodnak, illetve meg vannak szűkítve. A külső és belső (d), ill. (b) csőhöz nyomás alatt álló levegő, oxi­gén vagy hasonló vezettetik, míg a (c) csö­vön át a tetszés szerint bevezetett tüzelő­anyag halad a két légfúvókához. A belül bevezetett levegő a kiáram­lásnál kiterjeszkedik. Ezen légáramot a külső csatornából kilépő gyűrűalakú, szin­tén kiterjeszkedő légáram metszi. A lég­sugarak egymásba ütközése folytán a tü­zelőanyagfúvóka előtt torlódás lép föl, mely a tüzelőanyagot mindig csak igen kis meny­nyiségben engedi kilépni, míg az ismert tü- 1 zelőanyagfúvókáknál a tüzelőanyag kifelé szívatik, ami azt eredményezi, hogy rend­szerint nagy láng állíttatik elő, mely tü­zelőanyagot pazarol és nem ad kellő fűtő­hatást. A tüzelőanyag visszatartása foly­tán a légáram mindig csak igen kevés tü­zelőanyagot visz magával, mely a légsuga­rak éles egymásba ütközésekor páraszerüen szétoszlik úgy, hogy a tüzelőanyag egyál­talán nem hagy hátra maradékot, mimel­lett a keverék, mint említettem, takaré­kos tüzelőanyagfogyasztás mellett a le­hetséges legnagyobb fűtőhatás éretik el. A tetszés szerinti alakú, (b c d) csövek egy­máshoz képest tetszés szerint beállíthatók lehetnek úgy, hogy úgy a külső csatornák kibocsátó nyílásának szélessége, mint a ki­áramló keverékrészek iránya is változtat­ható. A most leírt kiviteli alaknál a (c) cső végén elrendezett (e) szelence (f) anyamenettel bír, míg a (b) cső (g) csavaroldattal van el­látva és az (e) szelencébe többé vagy ke­vésbbé mélyen becsavarható. A (d) csőnyí­lásának beállítása az elől elrendezett, (h) nyílással ellátott, tetszés szerinti alakú (i) test által történhetik, mely előre- vagy hátra csavarható. A (c) csőben még egy vagy több, fúratokkal vagy kivágásokkal ellátott vezetődarab lehet elrendezve úgy, hogy a (b) cső központosán tartatik. A lángcső nemcsak egyszerű szerkezettel bír, miért is nem rongálódik meg hamar, hanem az esetleg megsérült részek köny­nyen ki is cserélhetők, minthogy a (b c d) csövek könnyen szétszedhetők. A 4. ábrában föltüntetett fúvókánál a (c) tüzelőanyagcső a nyomólevegő (vagy oxi­gén) vagy hasonló bevezetésére szolgáló (d) csőbe van behelyezve. A nyomás alatt álló levegőt bevezető (d) cső ép úgy, mint a tüzelőanyagot bevezető cső is tölcsérsze­rűen meg van szűkítve. A (c) lángzócső­ben a mellső végén hegyes (1) szabályozó­orsó van elrendezve, melynek a lángzó elé nyúló csúcsa golyó- vagy hasonló alakú (k) testet tart, mely azonban más módon is al-i kalmazható. A (c) és (d) csövek közötti nyí­láson át kilépő levegő kényszeríttetik, hogy a (c) csőnek csúcsban végződő nyílásfalán tovasúrlódjék, mimellett a (c) csőből ki­lépő tüzelőanyagba és ezzel egyesülve, a (k) testbe ütközik. A nyomólevegőnek a tüzelőanyagba való erős ütközése folytán a tüzelőanyag finoman szétosztatik és a le­vegővel bensően keverődik úgy, hogy füst és korom nélkül égő lángot és takarékos tü­zelőanyagfogyasztás mellett aránylag nagy hőhatást érünk el. Hogy az égési levegő ki­lépése szabályoztassék, a (d) cső a (c) csö­vön, illetve az utóbbi tölcsérszerű nyílása beállíthatóan rendeztetik el. Az 5. ábrában föltüntetett lángzófúvóká­nál a nyomás alatt bevezetett levegő, -— melyet természetesen oxigén vagy hasonló is helyettesíthet — körbe elosztott (m) fúvókanyílásokon át vezettetik, melyek oly módon vannak egymáshoz képest ferdén ál­lítva, hogy egymást a fúvóka előtt keresz­tezik. A fúvóka közepében az (n) nyílásból kilépő tetszés szerinti tüzelőanyag a légsu­garak között maradó kúpos térbe kerül és minthogy e helyen a levegő, illetve a gáz torlódik, ennélfogva elkerüljük, hogy a nyomással kiáramló levegő igen nagy meny­nyiségű tüzelőanyagot szívjon maga után, mert ezáltal, nemcsak tüzelőanyag pazarol­tatnék, hanem a láng sem felelne meg a célnak. Az új lángzó a tüzelőanyagot igen takarékosan fogyasztja és a láng korom-és füstmentes, mimellett a lehető legna­gyobb hőhatást adja. A fúvóka jó hatása ezáltal növeltetik, hogy az egymást ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom