37951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szövőgép betéttel bíró szalagok, különösen gummibetétes szalagok előállítására

— 2 — behatolt vetüléket a gumifonalakkal együtt (8. ábra), miáltal a vetülék folytatólagos be­vezetése által a munka rendesen halad. Látni ebből, hogy a gumifonalakat elta­karó szövetet a jelen eljárás egyszerre és a vetülék egyidejű és egyenirányú beveze­tés által állítja elő. Ezáltal az eddigi eljá­rásokkal szemben a vetélők egyenirányú mozgása folytán számos előnyt nyújt a jelen találmány, nevezetesen sokkal át­tekinthetőbbé válik a gép úgy, hogy a mun­kás annak járását könnyebben ellenőrizheti és a szövőszék körül való munkája és ma­gának a szövőszéknek szerkezete is egy­szerűbb lesz. így azután több szalagot lehet egy szövőszéken előállítani. Az 1. és 2. ábrán bemutatott szalag­szövőgép oly fajtájú, melynél a (8) borda­lapok fölváltva erősíttetnek meg alul és fölül a ládához. A két (6) és (7) vetülék­fonalat a (9) és (10) vetélő (3. és 4. ábra) vezeti be, mely két vetélő a (11) és (12) vetélőpályákon mozog egyidejűleg ide és oda. A vetélők meghajtása közösen történik az egyes bordalapok között elhelyezett (13) meghajtótengelyek segélyével, melyeknek (14), illetőleg (15) fogaskerekei a szalag­szövésnél használatos módon kapcsolódnak a (9) és (10) vetélőknek (16), illetőleg (17) fogasrúdjaiba. A számos (13) tengelyke egy közös (19) fogasrúdtól nyeri mozgását, me­lyet az ismert (20) berendezés (1. ábra) fölváltva jobbra és balra mozgat. A (9) és (10) vetélőket a (14), illetőleg (15) fogas­kerekek már most a szádon egyidejűleg áttolják, míg azok a szád túlsó oldalán a szomszédos (13) meghajtó tengelynek fogas­kerekeibe kapcsolódnak, melyek a szádvál­tás megtörténte után a vetülékeket ismét egyidejűleg visszatolják. Lengő mozgással bíró bordaláda itt nem célszerű, mivel a kettős szád nagyobb szé­lessége folytán és jelen példaképein kivi­viteli alaknál az egymás fölött elrendezett kettős szalagrendszer folytán a bordák be­verése szabálytalanul történne. A láda tehát vízszintes mozgást nyer. A (21) láda mind­két szélére négy (22) karika van szerelve, mely páronként gurul a (23), illetőleg (24) vezető síneken (1. és 2. ábra). A láda tetsző­leges úton mozgatható, azonban forgattyús mechanizmus alkalmazása a legcélszerűbb, amikor is a (25) hajtótengely (26) lendkere­keinek kedvezően sugárirányú elállítással bíró (27) csapjaira szerelt (28) hajtórudak kapcsolódnak a ládának (29) csapjaival. A (27) csap elállításával a láda lökete a szö­vésre kerülő anyag finomságának tekintetbe­vétele mellett beállítható. A két (11) és (12) vetülékpálya egész szo­rosan van egymás fölé helyezve, nehogy túl­nagy szádat kelljen képeznie. Ezzel azon­ban a két vetélő oly közel kerül egymás alá, hogy a hozzáférhetőség szenved, ami a vetülékcséve berakása alkalmával kiilötiösen hátrányos. A hozzáférhetőség céljából külö­nösen a fölső vetélő az 5. és 6. ábra sze­rinti alakban két részből készíttetik, még pedig a fogasrudat (30) részből és a (31) csévetartóból, melyek a (32) csuklók által úgy kapcsoltatnak eggyé, hogy a (31) rész fölfelé elforgatható legyen. A (31) rész ezen fölcsappant helyzetében az alsó vetélőhöz jól lehet hozzáférni. A vetélőt normális (összecsukott) helyzetében a (33) rúgó vagy alkalmas zárszerkezet tartja meg. A 10. ábrabeli berendezés arra való, hogy a sza­laggyártásnál a szalag összemenését meg­akadályozandó a szalag szélein behúzott drótokat folytatólagosan utánhúzza, illetőleg a készülő és tovább haladó szalagból kihúzo­gassa. Ezen szerkezet egy, a (34) fixpont körül elforduló (35) keretből áll, melynek fölső részén levő (36) drótjaihoz vannak a feszítő drótok (37) és (38) ponton megerő­sítve. A (35) keret alsó részét a (21) ládá­val kapcsolja a (39) hajtórúd úgy, hogy a keret fölső vége a ládával egyidejű, de ellenkező értelmű mozgást nyer. A drótok (38) megerősítési helyzete előtt a (40) pon­ton elágazó (41) súlyok által tartatnak bizo­nyos állandó feszültségben. E szerkezet működése a következő: A ládának (I) nyíl szerint való mozgása mellett a keret fölső (38) megerősítési helye az ott jelzett (I) nyíl irányában mozog, mi­nek következtében a drótoknak (38) és (40) között fekvő darabja megla zul, illetőleg ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom