37931. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet öntőformáknak pontos beállítására, melyeknél a köralakhoz hasonló, kerületükön több írásjegyet hordó matricák a forma előtt egyenkint állítatnak be

Az ismert szerkezeteknek egy további hátránya abban állott, hogy a matricatestnek az öntési forma előtt elfoglalt véghelyzete azáltal volt megszabva, hogy a matricának beállítását emeltyűáttételek segélyével közvetlenül a főtengely végezte. Miután már most a matricatestnek az öntési forma mellső (írás ) oldalának tömítését képező föliilete hosszabb használat után kopást szenved (eltekintve a hozzátartozó emeltyüáttételek kopásától), az a hátrány merült föl, hogy a betűfém a matrica és a forma között kiserkent és így zavarokat okozott. Az ismert szerkezetek a betűtestek pontosságának szempontjából végre azt a nagy hátrányt mutatták, hogy a betűk erősségét meghatározó erősségi csap a matricatestben csavar gyanánt volt kiképezve és rugalmas alzatban megerősítve, minek következtében az könnyen meglazulhatott vagy alzatába benyomódhatott, ami a betűk vastagságában szabálytalanságokat idézett elő. A jelen találmány célja már most a fölsorolt hátrányokat beszüntetni és új szempontoknak tekintetbevételével megbízható, hosszú ideig pontosan működő szerkezetet létesíteni, mely a géppel készített szedés pontosságának legnagyobb mértékét biztosítja. Az új beállító szerkezetnek egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve. Az 1. ábra a szerkezetnek függélyes hosszmetszete ; a 2. ábra az 1. ábrában föl tüntetett részek előtt fekvő szerkezetnek függélyes harántmetszete ; a 3. ábra a szerkezetnek fölülnézete és részben vízszintes metszete; a 4. ábra a szerkezetnek ugyanily ábrázolása a részek más helyzeténél; az 5—7. ábrák nagyobb léptékű részletrajzok. Az (1) magtolattyú (1. ábra), mely ismert módon az öntési formának egyik hosszfalát képezi ós az öntött betűknek vastagságát megszabja, a (2) házba van beágyazva, melynek alsó részén a (3) konzol van megerősítve, melynek fölső hengeres részébe a (4) csavarorsó van beágyazva melyet a kis (5) fogaskerék segélyével a (6) fogasrúd forgat. A (ö) fogasrudat a (7) hajtórúd, az (1) magtolattyút pedig a (8) emeltyű közvetítésével a főtengely excentere működteti. A berendezésnek működési módja már most a következő: Az (1) magtolattyút a (8) emeltyű rúgónyomás segélyével annyira tolja előre az öntési formához képest, amennyire azt az egyéb részek által megszabott betűerősség szükségessé teszi. A (4) csavarorsó, mely hátrafelé való mozgása alkalmával a kis (5) fogaskeréknek és a (6) fogasrúdnak segélyével egy (a rajzon föl nem tüntetett) rúgót megfeszített, ezen rúgófesztiltségnek hatása alatt a (6) fogasrúd visszafelé járása közben az (1) magtolattyúnak mozgását követi, miközben ez a (9) állítócsavarhoz fekszik és a magtolattyút legelőretoltabb helyzetében, vagyis amikor ez a kívánt betű vastagságának megfelelő helyzetét elérte, az öntés pillanatában helytállóan megtartja; a (4) csavarorsó eszerint megakadályozza az (1) magtolattyúnak hátrálását, mikor a nagy feszültség alatt az öntési formába behatoló betűfém arra nagy nyomást gyakorol. Befejezett öntés után az (1) magtolattyú kezdeti helyzetébe tér vissza, amikor is a (4) csavarorsó is visszafelé mozog és eközben, a már előbb ismertetett módon, a vele összekötött rúgót ismét megfeszíti. A (4) csavarorsónak ezen elrendezése, valamint a magtolatty^úval való együttes mozgatásának módja az ismert szerkezetekkel szemben teljesen új. A (11) végtolattyú (2. ábra) az öntési formának az (1) magtolattyúval szemben fekvő függélyes falát képezi és a főtengelynek excenterje által működtetett (13) emeltyű segélyével függélyes irányban mozgattatilc. Ezen (11) végtolattyú a (12) nyúlvánnyal bír (l—4. ábra), mely a matrica beállításánál játszik szerepet. Míg, amint ez már előbb ismertetve lett, a (20) matricatest (2. ábra) az öntési forma előtt való fölfekvési föliiletét illetőleg az ismert szerkezeteknél igen veszélyezett helyzetben volt, addig a je-