37912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges testeknek fokozatosan történő kinyújtására

—• 3 -képződött anyaghullámot a (q) ék hosszanti irányban kinyújtja. A (q) bordának a 4. ábrán látható ékalakú kiszélesedése nem szükséges feltétlenül, elégséges az is, ha a borda (a— d) szakasza a henger forgósíkjába esik, tehát az egyenes (ql) bordarészt képezi, innen pedig a forgássíkkal szöget képező irányban megy tovább úgy, hogy a borda két, egymással tompa szög alatt találkozó (ql, q2) részből áll. A keletkezett anyaghullámot a (q2) rész hengerli le (6. ábra). Eljárásunk foganatosítására oly hengereket is lehet használni, melyek tengelyei nem párhuzamosak a munkadarab geometriai középvonalával. A 7. ábrán példaképen ily módon elrendezett (r) hengerek láthatók, melyek tengelyei egymást az frl) pontban metszik. Ezek az ellenkező irányban elforduló hengerek külső élükkel egy hornyot nyomnak be a munkadarabba, miközben az (I) nyíl irányában mozognak. Tehát itt is keletkezik a (pl) horony és (p2) anyaghullám és mikor ezt az utóbbit ki kell nyújtani, a hengerek a munkadarabhoz viszonyítva vagy a (III) nyíl irányában mozdulnak el, vagy pedig a (II) és (III) nyilak eredőjében mozognak. Ily hengerelrendezés a gyakorlatban nem a legelőnyösebb, mert a hengerek ágyazása és hajtása nehézségeket okoz. A megrajzolt foganatosítási alakok természetesen csakis a szóban levő hengerlési eljárásnál alkalmazható berendezésekhez néhány példát adnak, melyeken kívül az eljárás foganatosítására sok más berendezés is használható. így nem szükséges, hogy az összes hengereket az 1—6. ábra szerint a hornyok képezésére alkalmas módon alakítsuk, ellenkezőleg, lehetne a munkadarabbal párhuzamosan ágyazott hengereket a hornyok előállítására alkalmas bordákkal ellátni és a képződött anyaghullám lehengerlésére más hengereket alkalmazni. Eme hengerek palástfölülete teljesen sima lehet, mikor azokat excentrikusan ágyazzuk, vagy munkaközben a munkadarab fölé szorítjuk. Lehet ily hengereket a 7, ábra szerint ferdén álló hengerekkel kapcsolatban is alkalmazni, melyek a hornyot állítják elő, míg a munkadarabhoz párhuzamosan ágyazott, sima vagy profilált palástú hengerek az előállított anyaghullámot lehengerlik. Ha a munkadarab valamely pontján két szemben fekvő hengert alkalmazunk, ezek átmérőjét tetszőleges nagyra vehetjük, sőt határeset gyanánt ismert módon sík hengerlő szerszámokat is alkalmazhatunk, melyek között a munkadarab ide-oda mozgásuknál gördül. Ez az eljárás a csövek készítésére szolgáló ismert eljárásoktól még annyiban is eltér, hogy segélyével könnyen lehet különböző átmérőjű szakaszokból álló vagy keskeny, gyűrűalakú kiugrásokkal ellátott csöveket készíteni, amennyiben ama részeket melyek átmérőjének nagyobbnak kell maradnia, a hengerek között egyszerűen és megmunkálás nélkül átvezetjük. A munkadarab előretolása tetszőleges módon végezhető, az előretolás módja a találmány lényegét nem érint. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás üreges testeknek fokozatosan történő kinyújtására, az által jellemezve, hogy a (c) munkadarabon vége közelében a munkadarabra harántirányban ható hengerek segélyével egy harántirányú (pl) bordát és evvel egy (p3) anyaghullámot létesítünk és ezt az utóbbit lehengereljük. mikor a munkafolyamat ismétlésével kisebb átmérőjű (cl) üreges testet kapunk. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítására egy berendezés, azáltal jellemezve, hogy két vagy több, a munkadarab tengelyéhez párhuzamos (o) hengernek részben a horony előállítására szolgáló (ol) bordája, részben pedig az anyaghullám lehengerlésére szolgáló ékalakú vagy ferde (o2) illetve (q2) fölülete van. 3. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítására egy berendezés, azáltal jellemezve, hogy az (r) hengerek — melyek palástfölülete sima lehet — a munkadarabra oly mó-