37902. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyers gyapjúnak elektromosság segélyével való mosására és zsírtalanítására

3 —i nek fölső részébe torkollik, míg kibocsátó csövük azon (N) zsilipek közelében végződik, melyek a gyapjúzsíradékok elvezetése céljából, az (A Al) medencéknek fölső részén vannak elrendezve. Az előadottakból kitűnik, hogy a gyapjú többé-kevésbbé vékony rétegekben a végtelen (F) szalag, valamint a lejtősen fekvő lyukazott (B) alaplap között vezettetik végig. Az is látható, hogy a gyapjúnak ezen cirkulációja oly fürdőben megy végbe, melylyel az illető kád meg van töltve, még pedig egyrészről a negatív elektródát képező (B) alaplap, másrészről pedig a pozitív elektródát alkotó (D) lemezsorozat között. Ily módon a gyapjú nem térhet ki az elektrolytikus áramok behatása elől, melyek épen azon folyadékrétegen áramlanak keresztül, amelyben a gyapjú átvezetése történik. Ez áramokkal szemben a végtelen (F) szalag, mely itt a diafragma szerepét játsza, szövésének nagy sűrűségénél fogva ellenállást képez. Világos, hogy a (D) lemezekből képezett pozitív elektródánál bevezetett áram csakis akkor érhet el az átlyukgatott (B) fenéklap által alkotott negatív elektródához, ha úgy a nyers gyapjúból álló rétegen, mint pedig a diafragmalemezt képviselő (F) végtelen szalagon áthatol. Önmagától értetődik, hogy a két elektróda vezető kapcsolatban áll az alkalmazott áramforrásnak megfelelő sarkaival. A végtelen (F) szalag által képezett diafragma, melyre a gtereblyeszerű (f) fogak vannak erősítve, igen fontos szerepet játszik a készüléknek megfelelő működése szempontjából, amennyiben a diafragma, melynek porozitását a fürdőben kiválasztott gyapjúzsíradékok nagy mértékben csökkentik, ellenállást képez az áramoknak a (D) pozitív és (B) negatív elektródák között való szabad áramlásával szemben. A (B) alaplemez és a diafragmát képező (F) szalag között haladó gyapjúréteg azon időponttól kezdve, amint a (D) lemezek alá érkezik, úgyszólván a föloldott elektrolytok hatása alá jut, mely elektrolytokat maga a különböző kálisókban gazdag gyapjú szolgáltatja. Ennek következtében a kezelés alatt álló gyapjúnak nem marad egyetlen szála sem, melyet a sokszoros áram át ne hatna. Ez alkalommal zsírsavak kiválasztása a gyapjúzsír sóinak szétbontása és átalakulása következik be és evvel egyszersmind a különben oldhatatlan és el nem szappanosítható, a gyapjúból eredő zsíros anyagoknak ideiglenes elszappanosítása is elérhető. Az elszappanosítás következménye az, hogy a gyapjúnak teljes és tökéletes zsírtalanítása úgyszólván pillanatszerűen megtörténik, tekintet nélkül a lenyírt gyapjúban tartalmazott zsíros anyagok mennyiségére. Azonban egyszersmind egy másik jelenség is észlelhető. Azáltal ugyanis, hogy az elektrolytek a fürdő belsejébe vannak áthelyezve, az áram kényszerítve van arra, hogy, dacára az (F) diafragma által képezett ellenállásnak, teljes egészében a pozitív sarktól a negatív sarkhoz áramoljon. A diafragmán történő áthatolás alkalmával a képződött szappannak kettős elektrolytikus szétbontása következik be. A sók eközben szétterjednek a fürdő egész tömegében, míg a zsiradékok (gyapjúzsír) pillanatnyilag két részre oszlanak, melyek közül az egyik, a kisebb rész félig lágy állapotban a fürdő fölszinére emelkedik, míg a másik részt magával ragadja a gyapjúba beszívott mosóvíz a sajtoló hengerekhez, melyek az (A) medencének hátsó végénél vannak elrendezve. Miközben a gyapjút az említett sajtoló hengerek az (A) medencéhez hasonló (Al) medencéhez továbbítják, a hengerek belőle az általa beszívott mosóvíznek, valamint gyapjúzsírnak legnagyobb részét kipréselik. E kisajtolt, zsír sókkal és zsíros anyagokkal elegyített lé az (i) fölfogó lap közvetítésével, a (h) szűrőlemezen keresztül a közfallal ellátott (H) medencébe vezettetik, melyben az iszapos és homokos részekről elkülöníttetik, mely utóbbiak valamely alul elrendezett nyíláson át könnyen kibocsáthatók, míg az ezektől megszabadított lé a csonka válaszfalnak alsó áttörésén keresz-