37902. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyers gyapjúnak elektromosság segélyével való mosására és zsírtalanítására

3 —i nek fölső részébe torkollik, míg kibocsátó csövük azon (N) zsilipek közelében végző­dik, melyek a gyapjúzsíradékok elvezetése céljából, az (A Al) medencéknek fölső ré­szén vannak elrendezve. Az előadottakból kitűnik, hogy a gyapjú többé-kevésbbé vékony rétegekben a vég­telen (F) szalag, valamint a lejtősen fekvő lyukazott (B) alaplap között vezettetik vé­gig. Az is látható, hogy a gyapjúnak ezen cirkulációja oly fürdőben megy végbe, mely­lyel az illető kád meg van töltve, még pe­dig egyrészről a negatív elektródát képező (B) alaplap, másrészről pedig a pozitív elek­tródát alkotó (D) lemezsorozat között. Ily módon a gyapjú nem térhet ki az elek­trolytikus áramok behatása elől, melyek épen azon folyadékrétegen áramlanak ke­resztül, amelyben a gyapjú átvezetése tör­ténik. Ez áramokkal szemben a végtelen (F) szalag, mely itt a diafragma szerepét játsza, szövésének nagy sűrűségénél fogva ellenállást képez. Világos, hogy a (D) lemezekből képezett pozitív elektródánál bevezetett áram csakis akkor érhet el az átlyukgatott (B) fenék­lap által alkotott negatív elektródához, ha úgy a nyers gyapjúból álló rétegen, mint pedig a diafragmalemezt képviselő (F) vég­telen szalagon áthatol. Önmagától értető­dik, hogy a két elektróda vezető kapcso­latban áll az alkalmazott áramforrásnak megfelelő sarkaival. A végtelen (F) szalag által képezett dia­fragma, melyre a gtereblyeszerű (f) fogak vannak erősítve, igen fontos szerepet ját­szik a készüléknek megfelelő működése szempontjából, amennyiben a diafragma, melynek porozitását a fürdőben kiválasz­tott gyapjúzsíradékok nagy mértékben csök­kentik, ellenállást képez az áramoknak a (D) pozitív és (B) negatív elektródák kö­zött való szabad áramlásával szemben. A (B) alaplemez és a diafragmát képező (F) szalag között haladó gyapjúréteg azon időponttól kezdve, amint a (D) lemezek alá érkezik, úgyszólván a föloldott elektroly­tok hatása alá jut, mely elektrolytokat maga a különböző kálisókban gazdag gyapjú szolgáltatja. Ennek következtében a kezelés alatt álló gyapjúnak nem marad egyetlen szála sem, melyet a sokszoros áram át ne hatna. Ez alkalommal zsírsavak kiválasztása a gyapjúzsír sóinak szétbon­tása és átalakulása következik be és evvel egyszersmind a különben oldhatatlan és el nem szappanosítható, a gyapjúból eredő zsíros anyagoknak ideiglenes elszappanosí­tása is elérhető. Az elszappanosítás következménye az, hogy a gyapjúnak teljes és tökéletes zsír­talanítása úgyszólván pillanatszerűen meg­történik, tekintet nélkül a lenyírt gyapjú­ban tartalmazott zsíros anyagok mennyisé­gére. Azonban egyszersmind egy másik jelen­ség is észlelhető. Azáltal ugyanis, hogy az elektrolytek a fürdő belsejébe vannak át­helyezve, az áram kényszerítve van arra, hogy, dacára az (F) diafragma által képe­zett ellenállásnak, teljes egészében a po­zitív sarktól a negatív sarkhoz áramoljon. A diafragmán történő áthatolás alkalmával a képződött szappannak kettős elektrolyti­kus szétbontása következik be. A sók eköz­ben szétterjednek a fürdő egész tömegé­ben, míg a zsiradékok (gyapjúzsír) pilla­natnyilag két részre oszlanak, melyek kö­zül az egyik, a kisebb rész félig lágy ál­lapotban a fürdő fölszinére emelkedik, míg a másik részt magával ragadja a gyapjúba beszívott mosóvíz a sajtoló hengerekhez, melyek az (A) medencének hátsó végénél vannak elrendezve. Miközben a gyapjút az említett sajtoló hengerek az (A) medencéhez hasonló (Al) medencéhez továbbítják, a hengerek belőle az általa beszívott mosóvíznek, valamint gyapjúzsírnak legnagyobb részét kipréselik. E kisajtolt, zsír sókkal és zsíros anyagok­kal elegyített lé az (i) fölfogó lap közvetí­tésével, a (h) szűrőlemezen keresztül a köz­fallal ellátott (H) medencébe vezettetik, melyben az iszapos és homokos részekről elkülöníttetik, mely utóbbiak valamely alul elrendezett nyíláson át könnyen kibocsát­hatók, míg az ezektől megszabadított lé a csonka válaszfalnak alsó áttörésén keresz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom